Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-12
15 nyilatkozniuk az adott kisebbséghez való tartozásukról, de „bemondott” identitásukat senki nem bírálhatja felül. „A f eliratkozónyilatkozat egyfajta puha regisztráció – tette hozzá Heizer – , de a jelöltállításnál újabb szűrőhatás érvényesül: a jelöltek nyilatkozata ugyanis a választókéval szemben nyilvános, és magasabb követelményeket tükröz, például a kisebbségi nyelv is meretét.” A NEKH elnöke szerint az új választási szisztéma a cigány etnikum mintegy ezer helyi önkormányzatát szinte bizonyosan nem csökkenti, de a fogyó népességű nemzetiségek némelyikénél elképzelhető 10 – 15 százalékos csökkenés. vissza Kié lesz a külügy? - Mélyponton a tárca presztízse · A MeH a döntéshozó központ Magyar Nemzet 2006. május 12. Szerző: Stier Gábor Továbbra is nyitott a kérdés, melyik párté lesz az új kormányban a Külügyminisztérium. A tárca sorsa alapv etően egyéb posztok elosztásától függ, ami jelzi presztízsének csökkenését. Mint az már másfél éve kivehető, a lényegi döntéshozó folyamatok a Miniszterelnöki Hivatalba (MeH) tevődnek át. Elsősorban a kancelláriaminiszter személyére, valamint a gazdasági, egészségügyi és oktatási tárca körüli alkukra, illetve az ezekből logikusan következő fejleményekre figyelnek azok, akik a külügy sorsára, illetve a miniszter kilétére kíváncsiak. Lényegében ettől függ, hogy melyik párt embere költözhet vezetőként a Bem r akpartra. Ha ugyanis Szilvásy György lesz a kancelláriaminiszter, akkor Kiss Pétert egy meggyengített gazdasági tárcával lehetne kárpótolni, Kóka János pedig esetleg a külgazdasági résszel megerősített Külügyminisztérium élére kerülhet presztízsveszteség n élkül. Ez az egyik variáns, amelynek következtében a szabad demokratáké lehet a minisztérium. Megkaphatja azt az SZDSZ egyfajta kárpótlásként is az oktatási tárca elvesztéséért, még inkább, ha az egészségügyet sem sikerül megszerezni. Ezt a verziót erősíti , hogy a szocialisták egyszer már a Medgyessy – Gyurcsányváltáskor is felajánlották a minisztériumot partnerüknek. Akkor azonban az SZDSZnek nem kellett, s most sem e lényegi döntéshozatali funkcióktól megfosztott tárcára vágynak. Ha mégis ők költöznek a B em rakpartra, akkor a külügyminiszteri poszt esélyese Kókán kívül leginkább az Európai Parlament liberális franciójának soraiban ülő, egykor a külügyben politikai államtitkárként szolgáló SzentIványi István. Szóba jöhetne még a miniszterelnökkel kiváló vi szonyt ápoló, mellette tanácsadóként tevékenykedő Eörsi Mátyás is, ám értesüléseink szerint ambícióit nem támogatja a párt vezetése. Eörsi így Gyurcsány Ferenc mellett vigasztalódhat, ami persze egyáltalán nem jelentené befolyásának csökkenését, hiszen a l ényegi döntéshozatal egyre erőteljesebben a MeHbe tolódik át, s a külügy ehhez csak az infrastruktúrát biztosítja. Ha a szocialistáké marad a minisztérium, akkor értesüléseink szerint nagy eséllyel maradhat annak élén Somogyi Ferenc, de felmerült a jelenl eg nagykövetként szolgáló, ellenzéki körökben konszenzusra törekvő szakembernek tartott Balogh András neve is. Forrásaink szerint pályázik e posztra a washingtoni nagykövet, Simonyi András is, önjelöltként pedig bejelentkezett Szanyi Tibor. vissza Bővülhet a katalán nemzet autonómiája Magyar Nemzet 2006. május 12. Szerző: Sobieski Tamás A spanyol képviselőház után a szenátus is elfogadta a katalán autonómia bővítését célzó alkotmánymódosítást. Az eredeti szöveg az egyezt etések során sokat csorbult, így mostanra Madrid sem ellenzi annyira elfogadását. A statútumot nyáron bocsátják népszavazásra. Bár a szöveg csak jelentős módosítások után került a spanyol szenátusba, sőt a javaslatot kidolgozó katalán radikálisok tartózko dtak a szavazástól – a néppárt pedig ellene szavazott – , a szöveg készen áll a nyáron, már június közepén megrendezendő népszavazásra. José Luis Rodríguez Zapatero spanyol kormányfő a statútum szenátusbeli elfogadása utáni méltatásában kiemelte, hogy a szö veg „nem csonkult, éppen ellenkezőleg, közös megállapodás révén jött létre”. Hangsúlyozta, „immár senki sem kételkedhet benne, hogy megerősödött a katalán önazonosság, az önkormányzás minden népnek jó, és az új statútum a katalán lakosság, sőt egész Spanyo lország sikere”. Végül hozzátette, hogy minden olyan szabályozás, amely „bővíti a jogokat, kiterjeszti az állampolgárok szabadságát is”. Pasqual Maragall, a katalán tartomány vezetője rövid beszédében minimálisnak minősítette a katalán parlamentben tavaly megfogalmazott módosításokat. Emlékeztetett rá, hogy 1932ben (az első katalán statútum
