Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-11
25 Az ország régiói viszont egyenetlenül fejlődtek, a fővárost magában foglaló körzet, valamint a három erdélyi régió közül kettő - a nyugati és a középső - jobban áll, jelentősen leszakadt viszont a történelmi Moldvát magában foglaló úgynevezett Északkeleti Fejlesztési Régió, amely a csatlakozás után az EU legelmaradottabb térsége lesz. Az EUértékelés szerint mindkét országban komo ly szerkezetátalakításon ment át a gazdaság, aminek nyomán az agrárszektor 1995ben még 20 százalék feletti hozzájárulása a GDPhez, mostanra 1114 százalékra szűkült. Az átalakulást azonban nem követte a foglalkoztatottsági szerkezet változása, a mezőgazd aságban dolgozók aránya még mindig igen magas, 30 százalék körüli. Jelentősen megerősödött ugyanakkor a magánszektor, mely tíz évvel ezelőtt még a GDP felét sem adta, ma pedig mindkét országban 70 százalékkal részesedik. A magánosítás a legtöbb szektorban - szolgáltatások, kereskedelem, bankszféra - lényegében lezárult, de például az energetikai ágazatban több nagy regionális áramszolgáltató privatizációja várható még mindkét államban. A vasúti és légi szállítás magánosítása pedig még csak az ötlet szintjén merült fel, és függőben van a hosszú ideje halódó mezőgazdasági nagyüzemek ügye is. Az Európai Bizottság (EB) ugyan 2004ben megállapította, hogy Bulgária és Románia is megfelel a működő piacgazdaság kritériumainak, ám az uniós csatlakozás szempontjából az a döntő, hogy meg tudnake birkózni az EUn belüli versennyel. Az EB elemzői erre a tavaly őszi és a most hétfőn közzétett legfrissebb ellenőrző jelentésükben is igennel feleltek, mondván, mindkét ország megőrizte a makrogazdasági stabilitást, és - ha n em is minden területen egyenlő lendülettel, de - folytatta a strukturális reformprogramot. Az EB Bulgáriát leginkább a munkaerőpiac és az oktatási rendszer reformjának elmaradása miatt marasztalta el. Romániát tavaly ősszel a nem kellőképpen óvatos fiskáli s politika veszélyeire figyelmeztette, most pedig azért rótta meg, mert a kormányprogramhoz képest lelassult az életképtelen vállalatok felszámolása. A két ország makrogazdasági eredményein, úgy tűnik, nem múlhat a 2007. januárra várt csatlakozás, amiről a z EB által május 16án az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztendő országjelentések megállapításai alapján a tagállamok vezetői döntenek, valószínűleg a júniusi EUcsúcson. vissza Legyen vita, de ne bénítson le – Int erjú Szabó Vilmossal, a MeH politikai államtitkárával Erdélyi Riport 2006. május 11. Szerző: Szűcs László Május végére válik ismertté a második Gyurcsánykabinet programja, s ekkorra kristályosodik ki az új kormányszerkezet is. Hogy a változások menynyibe n érintik a nemzetpolitikát, erről kérdeztük – menet közben, s talán idő előtt is – Szabó Vilmost, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát. - Az áprilisi választásokkal lezárult egy kormányzati ciklus, változásokra lehet számítani azzal együtt is, hogy ugyanaz a két párt lép ismét koalícióra. Mi az, ami a nemzetpolitikában folytatást igényel, s hol kell új irányokat keresni? Meghatározza a válaszaimat, hogy a kormányprogram kidolgozása még folyamatban van, a két koalíciós párt a második forduló után szinte azonnal megkezdte ezeket. S ha a súlypontok nyilván nem önmagában a nemzetpolitikát érintik is közvetlenül, fontos hatással lesznek rá, a szükséges államháztartá si reformokkal. Nos, egy ilyen folyamatban lévő munkánál arra a kérdésre válaszolni, hogy a folyamatosság és a változatosság milyen arányban lesz majd jelen, erre most még nem tudok vállalkozni. Erre várni kell még egykét hetet, kezdve onnan, hogy milyen struktúrában fog a kormány dolgozni. Várhatóan kevesebb lesz a minisztérium, erről már megállapodott a két kormányzó párt, s megszűnnek tárca nélküli miniszteri posztok. Mindebből persze az is következik, hogy meg kell határozni az új kereteket. Hogy egész ében a nemzetpolitika hangsúlyos helyen marad továbbra is, azt jelzi Gyurcsány Ferencnek az a beszéde, illetve a második forduló után elhangzott beszédének az a része, hogy a tízmillió magyar megbízásából, tizenötmillió érdekében kívánja kormánya működését alakítani. A tavaly januárban meghirdetett, ötpontos Nemzeti Felelősség Programjának a végrehajtása elindult, hogy csak a végét mondjam, alkotmánymódosítást célzó egyeztetések is zajlottak. Nyilván láthatóak azok a pontok is, amelyeken még gondolkodnunk k ell. Beszélnünk kell arról, hogy milyen változásokat hozott és hoz a térségben élők számára Magyarország korábbi és Románia 2007. január 1ji csatlakozása. Mi lesz a csatlakozásra rövid távon nem számítható vajdasági, kárpátaljai közösségekkel? Erről komol yan nem sikerült beszélni az elmúlt egykét évben, mert a kettős állampolgárságról szóló népszavazást övező vita elterelte a figyelmet.
