Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-11
15 – Mennyire lesz képes magáévá tenni az MSZPSZDSZ koalíció a nemzetben gondolkodást? Csupán jól hangzó deklaráció volt Gyurcsány Ferenc azon frissen tett kijelentése, hogy „tízmillió magyar nevében, tizenötmillió érdekében”, vagy takar is valamilyen elhatározást? – Úgy vélem, nem sokra lehet következtetni egy ilyen kijelentésből. Antall óta mindegyik magyar miniszterelnök keresi a 10 és a 15 millió valamilyen retorikai szintű összekom binálását. A konkrét politikai cselekvés a döntő. E tekintetben pedig azt hiszem, az új Gyurcsánykormány kettős kihívás előtt áll. Egyrészt a költségvetés és az államháztartás helyzete arra szorítja, hogy a támogatáspolitikája a lehető legvisszafogottabb legyen, és ebből az következik, hogy marad eddigi politikája. Másrészt viszont nagy terve Gyurcsánynak, hogy újrafogalmazza a szociáldemokráciát Magyarországon, és ebben az ideológiai újításban kell valamit mondania arról, hogy mi a nemzet a baloldal számá ra. – Kimondvakimondatlanul a legkényelmesebb anyaországi stratégia az lenne, hogy a határon túliak egy részét engedjék letelepedni Magyarországon, más részét hagyják beolvadni a többségi nemzetekbe. Ön szerint kacérkodnak még ezzel a megoldással? – Val óban, Magyarország kormánya és a magyar politikai szereplők a szomszédos államokban élő magyarokkal szemben két alapvető nemzetpolitikaistratégiai célt követhetnek: egyrészt támogathatják a hosszú – történelmi – távú „szülőföldön maradást”, másrészt viszo nt az áttelepülésre, azaz a történelmi magyar szállásterület kiürítésére is kidolgozhatnak bevándorlási politikát. Az előbbi célra, a „szülőföldön maradás” céljára vonatkozóan létezik egy kvázikonszenzus, ez része a magyar identitásnak, az utóbbi alternat íva azonban csak a legutóbbi időben – és inkább utalásszerűen – jelent meg a nyilvánosságban. A magyar politikai elit nem tudja feladni (nem adhatja fel) a történelmi magyar szállásterülethez kapcsolódó identitásparadigmát. Többékevésbé tisztában van az zal, hogy az „áttelepülés”alternatíva nem egyszerű politikai program kérdése, hanem olyan kollektív (folyamatát illetően nehezen bemérhető) döntés, amelyet nagyon sok politikai és nempolitikai szereplő együtt hoz meg, ezért nem várható, hogy a két cél vil ágosan szétváljon, és ekként jelenjen meg a politikai nyilvánosságban. Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy – diskurzív szinten – a „szülőföldön maradás” célja marad a domináns, de számtalan kísérletre sor kerül e cél átfogalmazással történő megújítása érdeké ben. A nyilvánosság szintjén máris érzékelhető egy elmozdulás a „szülőföldön való megmaradástól” a magyar nyelvvel és kultúrával való élést mint modernizációs lehetőséget számba vevő alternatíva irányába. – Kissé elszakadva a mostani konferenciától: milye nnek látja az erdélyi magyarság helyzetét a jövőre nézve? – Azt hiszem, a válasz egyszerű: vagy sikerül az erdélyi magyarságnak közösségként integrálódnia Romániában, és ez elsősorban autonómiát jelent – Székelyföld autonómiáját és kulturális autonómiát a magyarság többi része számára, melyet legjobban regionális keretek közt lehetne kiépíteni – , vagy pedig nem, és akkor nincs esély a hosszú távon való fennmaradásra. Érdekes, hogy e konklúzió tulajdonképpen kézenfekvő kellene legyen – mind az erdélyi hagyom ányok, mind eszmetörténetünk, mind pedig a politikaelmélet ezt támasztja alá – , mégis viszonylag sokan vannak akik, egyáltalán nem tekintik ezt evidenciának. – Milyen politikára lenne szükség az erdélyi magyar politikai szervezetek részéről, hogy megállít ható legyen a demográfiai romlás? – A politikának csak nagyon áttételes, közvetett és hosszú távon érzékelhető hatása van a demográfiai folyamatokra. – Milyennek látja az összmagyarság helyzetét a globalizáció korában? – Nem hiszem, hogy a globalizáció te kintetében egészen más kihívás elé néz a magyarság, mint a térség többi nemzete. Ugyanazt a kérdést kell megválaszolnia: a maga sajátosabb közösségi formáinak a megőrzését kell a globális folyamatok közepette biztosítania. Ami mégis sajátosabban magyar e f eladatban, hogy mindezt sok helyen, sok helyi közösségben a kisebbségi helyzet leküzdéseként vagy megváltoztatásaként kell elérnie. vissza Merkel nem bővítené az uniót - Sem Ukrajna, sem pedig a Balkán többi állama, de Tör ökország sem számíthat a csatlakozásra Vajdaságma.info 2006. május 11. A német kancellár tartózkodóan nyilatkozott az Európai Unió további bővítéséről. A német tévé által rendezett nemzetközi értekezleten Angela Merkel hangsúlyozta, hogy Berlin az uniós a lkotmány elfogadtatásának
