Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-02
3 A 64 éves tábornok ellen 1995 nyarán emelt vádat a hágai bíróság a srebrenicai vérengzés miatt: a b oszniai faluban mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiatalt mészároltak le a szerbek. Erhard Busek, a délkeleteurópai stabilitási paktum koordinátora kijelentette, hogy Ratko Mladicsot vélhetően május 10én szolgáltatják ki a nemzetközi törvényszéknek. "Információim szerint a szerb vezetés május 10én kívánja kiadni a Nemzetközi Törvényszéknek az egykori boszniai szerb hadseregtábornokot" - nyilatkozta Busek a Süddeutsche Zeitungnak. Az tájékoztatás - mint fogalmazott - "egy balkáni politikai vezetőtől" származik. vissza Az új tagországok sokszínűbbé tették az uniót - Ma az a kérdés, hogy milyen Európát akarnak kialakítani a huszonötök? Népszava 2006. május 2. Szerző: Szabó Iréne Az Európai Uniót teljesen megváltoztatt a a bővítés, az újak ugyanis jellemzővé tették a közösségben a sokszínűséget. Egyébként a régieknek nem igazolódtak be a tíz új tagállamtól való félelmei, és a két év alatt egyetlen egyszer sem fordult elő például olyan, hogy a hetente 5060 ügyben kialakí tandó álláspont vitájának valamelyikét is blokkolták volna. Ebből természetesen nem az következik, hogy az unióban nincsenek valós konfliktusok - jelentette ki a Népszavának Gottfried Péter, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke. Vele beszélgettünk a régi ta gországok egymásközti viszonyáról és arról, hogy az újak okoznake valamiféle dilemmát. A közvélekedésben felbukkan néha a megállapítás: az Európai Unió már rég megbánta a bővítést, mert az új tagországok a gondok sokaságával együtt érkeztek. A Miniszter elnöki Hivatal Európai Ügyek Hivatalának elnöke másként látja a kérdést. - Jó szívvel állíthatom, és ez tény - bár elelhangzik, mintha az újak és a régiek között lenne valamiféle határvonal , a régi tagországok félelmei nem igazolódtak. Példaként említe m, az elmúlt két esztendő alatt egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy a tíz új tagállam blokkolt volna egy kérdést. Sokkal mélyebbek az érdekek annál, semmint hogy újakra és régiekre lehetne redukálni a problémát és ezen a ponton húzni meg a határvonalaka t - jelentette ki Gottfried Péter elnök. A dilemmák jellegét példákkal érzékeltette. Az elmúlt időben az EU kiemelt témája volt az alkotmány. Vitája során kiderült, hogy a kis és a közepes államok érdekszempontjával azért kerültek szembe a nagyobbak, azér t vált fontossá a méret, mert a lakosságarány döntő tényező volt. Vagyis ebben a nagyon fontos kérdésben sem az okozott problémát, hogy ki az új és ki a régi. Eklatáns példának tartja az elnök a költséghozzájárulás kérdését is, amely a nettóbefizetők és el lenlábasaik között váltott ki vitát. Mint azt Gottfried elmondta, a 19 országot magában foglaló kohézió barátai nem értettek egyet a többiekkel, akik amellett kardoskodtak, hogy a hozzájárulás ne haladja meg a bruttó GDP egy százalékát. A tizenkilencek vis zont azzal érveltek, hogy szükség van financiális eszközökre ahhoz, hogy olyan dolgokra is legyen pénz, mint amilyennek a felzárkóztatás számít. Ez az eset is azt mutatja, hogy a viták határvonalát a különféle érdekazonosságok vagy érdekellentétek, vagy a kérdések megközelítési módjai húzzák meg. - Hamisnak tartom azt a beállítást, hogy bármiféle megállapodásnak akadálya lehetne az, hogy ki hány éve tagja az Európai Uniónak. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a szervezet mentes lenne a valóságos ko nfliktusoktól. Ebbe tartozik annak az újragondolása is, hogy mivel tud az unió hozzájárulni az egyes országok fejlődéséhez. Érdekes dilemmává vált az EU integráció kérdése is, aminek a szükségességét a háború után nem kellett magyarázni. Csak hát az új gen erációnak még nem mindegyik tagja tette magáévá azt az evidenciát, hogy közösen egyszerűbben és jobban meg lehet oldani mindent - fejtette ki a szakember. Szerinte egyébként fontos lenne, hogy az EU alkotmánnyal kapcsolatos vitákat országonként is végezzé k el, hogy pozitív hatása lehessen a véleménycserének. Már csak azért is, mert minket, új tagállamként nagyon is érint ez a vita, hiszen történelmünk során először állunk teljes jogú résztvevőként Európa jövőjének alakítói között.
