Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-10
7 a koloz svári Babes – Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékének docense, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának igazgatója, a romániai magyarság helyzetével foglalkozó több kutatás vezetője, szakdolgozat szerzője szakemberként vett részt a Sólyom László ál tal szervezett konferencián. - Miért tartották zárt ajtók mögött a konferenciát? Az egész találkozónak munkamegbeszélés jellege volt, amelynek a célja a tényfeltárás és helyzetelemzés, a köztársasági elnök minél átfogóbb, ám ugyanakkor árnyalt „témába he lyezése” volt. A hangsúly az információátadáson és nem a programok, stratégiai irányzatok megvitatásán volt. A köztársasági elnök végig részt vett a találkozón és végig aktívan, folyamatosan jegyzetelt, számos visszacsatoló, tisztázó kérdést fogalmazott me g. Ezt tapasztalva elmondhatom: a nem nyilvános jelleg mindenekelőtt a kommunikációs folyamat hatékonyságával és nem a megbeszélt tartalmakkal hozható összefüggésbe. - Mennyire volt tudományos jellegű a találkozó, illetve mennyire volt átpolitizált? A rés ztvevők legalább fele a tudományos szférát képviselte. Általában a hozzászólások tárgyilagosak voltak, és a nagy többség kerülte az értékelő szempontokat. Azok, akik minősítettek, egyértelműen kerültek mindenfajta közvetlen pártpolitikai vagy aktuálpolitik ai vonatkozású értékelést. Egyáltalán nem volt jellemző, hogy bármely hozzászóló a nyilvánosság szintjén jelenleg artikulált politikai törésvonalak mentén, a konfrontálódó szempontok valamelyike iránti látványos elkötelezettséggel nyilvánult volna meg. Az elemzői megközelítések és megfogalmazások dominálták a konferenciát. - Miről érdeklődött, és milyen megjegyzéseket tett a köztársasági elnök az előadásokkal kapcsolatban? Amint már említettem, a köztársasági elnök végig részt vett a találkozón, és végig a ktívan: számos visszacsatoló, tisztázó kérdést fogalmazott meg, és mindezt több témakörben. Így nehéz, illetve nem volna objektív, ha valamelyik téma iránti kiemelt érdeklődéséről beszélnék. Ez sokkal inkább arról szólna, hogy azon számos témából, amelynek kapcsán a köztársasági elnök kérdéseket tett fel, melyik volt számomra érdekfelkeltő. - Hogyan vélekedett Sólyom László a háromszintű autonómia kérdéséről? Nem fogalmazódott meg egyetlen stratégiai vagy aktuálpolitikai kérdéskör kapcsán sem álláspont, vé lemény. Mi több, azt is elmondhatom, hogy sokkal inkább a határon túli magyar társadalmak helyzetének az elemzése és perspektívái, mint az azok képviseletét felvállaló politikai szereplők és stratégiák képezték a beszélgetések tárgyát. - Hogyan vélekedett az egyházak kérdéséről: tulajdonviszonyok, politikai szerepvállalás, társadalmi szerepvállalás? Az államfő regisztrálta azokat a hozzászólásokat, amelyek ezekben a témakörökben fogalmazódtak meg. És amint az általánosan is jellemző volt, nem fogalmazott m eg, nem hangsúlyozott saját szempontokat. - A sajtótájékoztatón a köztársasági elnök elmondta, hogy az identitás megőrzése végett fontos a magyar oktatás az óvodától az egyetemig, de hangsúlyozta: a magyarságnak tudnia kell az állam, a többség nyelvét, va lamint szükséges integrálódnia. Hogyan fogadták ezt a kijelentését a konferencia határon túli résztvevői? Ez nem Sólyom László véleménye vagy stratégiai álláspontja volt, hanem több résztvevő szakértő is hangoztatta: gyakori, hogy a hátrányos helyzet össze függésbe hozható az átfogóbb társadalmi integráció problematikus jellegével, amelynek az egyik (mindenképpen meghatározó) vonzata a többségi nyelv ismeretének szintje. Ez egyrészt fokozhatja a társadalmi marginalitást, másrészt növelheti a migrációs pályár a való ráállás valószín űségét. Jelzem, integráción egyetlen résztvevő sem értette azt (és gondolom, legkevésbé a köztársasági elnök), hogy kritikátlanul el kell fogadni a betagolódásnak azon modelljeit, amelyeket a szomszédos államok többségi politikusai szorgalmaznak. Sokkal in kább arról volt szó (és ezt Sólyom László is kihangsúlyozta), hogy habár a többségi nyelv ismerete nem a magyarságtudat (az ún. nemzeti szellemű oktatás) kérdésköréhez tartozik, mégis tényszerű, hogy a kisebbségek társadalmi pozíciószerzési esélyeire megha tározóan hat ki, és így lényeges összetevője lehet az úgynevezett kisebbségi mobilitási kultúra. - Sólyom László újságíróknak azt is elmondta, hogy alacsonyabban képzettek a határon túli magyarok. Ezzel kapcsolatban volt szó az oktatás minőségéről? A szak mai fórum célja a különböző folyamatok, illetve az azokat meghatározó okok felleltározása volt. Arra, hogy az okok valamiféle rangsorát megállapítsuk, nem volt lehetőség. A többségi népességénél alacsonyabb képzettség
