Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-10
5 Cikkek: Az Európai Unió nem oldhatja meg a romániai nemzeti kisebbségek gondjait Jonathan Scheele szerint Bukarest, 2006. május 9., kedd (MTI) - Az Európai Unió nem oldhatja meg a romániai nemzeti kisebbségek gondjait, e kérdést Bukarestnek k ell rendeznie - állapította meg az Új Magyar Szónak (ÚMSZ) adott interjújában Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetője. A bukaresti napilap keddi számában az európai tisztségviselő kifejtette: az uniós tagsággal az orszá g 450 millió fogyasztót számláló piachoz férhet hozzá. Emlékeztetett: az EU különböző szakosodott programjain - Phare, Ispa és Sapard - keresztül sok szakterülen nyújtott támogatást, a régiófejlesztéstől a kis- és közepes vállalkozások megsegítéséig. E pro gramok révén nyújtott térítésmentes támogatások évi összege elérte a 660 millió eurót 2003ban, és meghaladta az egymilliárd eurót 2006ban. Arra a kérdésre, mit jelenthet majd egy romániai magyarnak a csatlakozás, Scheele leszögezte: az integrációs s zervezetet érdeklik a nemzeti kisebbségek sajátos gondjai, törődik velük. E törődés azonban nem az európai törvénykezés szintjén érvényesül, és nem is jelent előre gyártott megoldásokat - hangsúlyozta a diplomata, kifejtve: az unió bátorítja a tagországoka t és a csatlakozásra jelölt államokat is, hogy saját maguk - belső tárgyalások útján, a demokratikus folyamatokon belül - találják meg a többség és kisebbség viszonyának mindenki számára megfelelő formáját. A kívülről erőltetett megoldások a demokrácia sze mpontjából nem tekinthetők legitimnek, általában részinformációkra alapozódnak, és könnyen rövid életűnek bizonyulhatnak - állapította meg Sheele. Úgy vélte: éppen a szubszidiaritás elvének mondana ellent, ha az Európai Unió ráerőszakolna bizonyos mego ldásokat tagországaira vagy a jelöltekre, vagyis Brüsszelből irányítaná olyan gondok orvoslását, amelyek rendezésének - normális esetben - az érintettekhez minél közelebb kell történnie. A többségkisebbség együttélési modelljei az EUn belül igen széles s kálán mozognak - mondta Scheele, hangoztatva: ha a konszenzuselvből kiindulva az unió szintjén elfogadnának egy kisebbségi törvényt, könnyen meglehet, hogy az eredmény nem tetszene a romániai kisebbségeknek. "Az EUt egyszerűen nem hatalmazták fel arr a, hogy a tagállamoknak belső politikai és szervezési megoldásokat írjon elő. Ez nem jelenti azt, hogy ha egy tagállam rendszeresen és nyíltan lábbal tiporja a kisebbségi jogokat, akkor az EU nem teszi ezt fontos politikai problémává. A részletkérdésekre a zonban helyi megoldásokat kell találni" - szögezte le az EU bukaresti küldöttségének vezetője. vissza Az Európai Bizottság elodázhatja a döntést Románia és Bulgária csatlakozásáról - ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/London, 2006 . május 9., kedd (MTI/Reuters) - A Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásának időpontjáról határozó döntés több hónappal való elhalasztását fontolgatja az Európai Bizottság - közölte kedden a testület egyik névtelenül nyilatkozó illetékese. A Financ ial Times című brit üzleti lap uniós forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a döntés valószínűleg csak októberben születik meg. A menetrend szerint az Európai Bizottság május 16án teszi közzé jelentését, amelyben megállapítja, hogy a két balkáni állam e lég érette ahhoz, hogy csatlakozzon a huszonötökhöz 2007ben. Szófia és Bukarest ugyan aláírta már a csatlakozási okmányokat, ám a szerződésben szerepel egy kitétel, miszerint bármelyik ország - 2007re tervezett - belépése egy évvel elhalasztható, ha a k özösség úgy ítéli meg, hogy a jelentkező nem elég fölkészült. Olli Rehn, az EUbizottság bővítési biztosa nemrég elismerőleg szólt a Románia által elért haladásról, de "sokkal határozottabb" fellépést kért Bulgáriától a bűnözés ellen. Rehn a május 16á n esedékes jelentésben szeretett volna javaslatot tenni a két ország felvételi időpontjára az uniós vezetőknek, de magas rangú bizottsági illetékesek azt mondták a Financial Timesnak, hogy a végső döntés őszig, valószínűleg októberig halasztódhat A bri t lap értesülése szerint José Manuel Barroso bizottsági elnök maga határozott a döntés öt hónapig terjedő késleltetéséről, megvizsgálandó, hogy Bulgária és Románia komolyan foglalkozike a korrupció és a szervezett bűnözés letörésével - jelentette Kertész Róbert, az MTI londoni tudósítója. Barrosót elsősorban Bulgária aggasztja, ahol a rendőrségi és az igazságszolgáltatási reform sem vezetett eddig bűnözői csoportok vezetőinek és csaló politikusoknak a felelősségre vonásához. Rehn és Barroso szerint Bul gáriában egyetlen sikeres büntetőeljárás sem indult annak a 173 bérgyilkosságnak az ügyében sem, amelyet a brüsszeli bizottság becslése alapján 1992 óta hajtottak végre az országban.
