Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-09
11 Ragaszkodás – ingyen Ami az alapvetően kulturális jellegű támogatásokat illeti, azok olyan űrt töltenek ki, amelyet a többségi államok hivatalos – és a magyar állam által hivatalosan meg nem kérdőjelezett – politikája hagy. Az pedig, hogy a határon túli magyarokban a saját haz ájuk iránti – a kisebbségi kérdés rendezésére tett erőfeszítések sikerével párhuzamosan fokozatosan erősödő – lojalitás mellett megmarade a magyar állam iránti fokozott rokonszenv, nem pusztán érzelmi kérdés. A nagy európai államok hatalmas összegeket köl tenek arra, hogy a külföldiek jobban ragaszkodjanak hozzájuk. Ezt a ragaszkodást Magyarország tőlünk, határon túliaktól szinte ingyen kapja. Ha az utóbbit a politikai megbízhatóság mutatóiban mérjük, abból csakis problémák támadhatnak. Ezért volt reménykel tő Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezése: politikától mentes konferenciasorozatot szervezni a határon túli magyarság kérdéseinek megismerésére, illetve – és főként – a szélesebb magyarországi nyilvánossággal való megismertetésére. A kisebbségi magyarság kérdése még hosszú időre befolyásolja a magyarországi viszonyokat és a szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatokat is. Ahhoz, hogy a kérdés politikailag tehermentesíthető lehessen, a határon túli magyaroknak országaikban kell elnyerniük a teljes é rtékű állampolgári státust. Márpedig – amint Roger Scruton A nemzetek szükségességéről írott könyvében megállapítja – az állampolgárság csak akkor tekinthető teljes értékűnek, ha az állampolgárnak az őt közvetlenül érintő alapkérdésekben vétójoga van. Azaz ha vannak olyan kérdések, melyekben nem lehet többségi szavazással dönteni, melyek úgynevezett végső jogosultságoknak minősülnek. Az alapvető emberi jogok mellett ilyenek a kisebbségi jogok is. Addig, amíg a szomszédos államok saját kisebbségeikkel nem kö tik meg azt a "társadalmi szerződést", melynek fiktív formáján Rowls és mások szerint a modern államok léte alapul, a határon túli kisebbségek kérdése aligha tekinthető rendezettnek. Imázsváltás Ráadásul Románia EUcsatlakozásának pillanatától az orszá ghatár többé nem képes "megvédeni" a magyar állampolgárokat a határon túlról érkező konkurenciától. A politikai küzdelmekben gerjesztett érzelmi feszültségek a későbbiekben súlyos politikai problémákat okozhatnak. Magyarországnak alapvető érdeke, hogy a ha táron túli magyarok saját államaikban teljes jogú részeseivé válhassanak a "társadalmi szerződésnek". De érdeke az is, hogy a Magyarországra áttelepülő határon túli magyarok politikai tájékozottsága megközelítse a magyarországi átlagpolgár politikai tájéko zottságát és preferenciáit. Ez nem megy magától. A köztársasági elnök kezdeményezése ezért is meghatározó jelentőségű. A magyar állampolgároknak és a határon túli magyaroknak nem annyira bőkezű adakozókat, illetve segélyekre ácsingózó koldusokat kell látn iuk egymásban, mint inkább kölcsönösen hasznos segítőtársakat. Ahogyan az természetes is. vissza Ítélet a ciánperben: a román bányatársaság a felelős MNO 2006. május 8. 15:09 Az öt éve húzódó ciánperben a Fővárosi Bírós ág közbenső ítéletet hirdetve hétfőn kimondta, hogy a nagybányai aranybányát működtető Transgold SAt terheli felelősség a tiszai ciánkatasztrófáért. A bíró előírta, hogy a jelenleg felszámolás alatt álló cég biztonsági intézkedéseket köteles végrehajtani. A vállalkozás közölte: nem hajtja végre az ítéletet. Az öt éve húzódó ciánperben a Fővárosi Bíróság közbenső ítéletet hirdetve hétfőn kimondta, hogy a nagybányai aranybányát működtető Transgold SAt terheli felelősség a tiszai ciánkatasztrófáért. Császár P. Emőke bíró az ügyben részítéletet is hozott, miszerint a jelenleg felszámolási eljárás alatt álló cég biztonsági intézkedéseket köteles végrehajtani az üzemnél.
