Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-09
8 követeléseivel. Léteznek olyan történelmi meghatározottságok, amelyek nem mindig pozitívan, de egyértelműen arra irányítják a közvélemény figyelmét, hogy a magyar követelésekre egy picit érzékenyebbek legyenek. - Mennyire fokozta ezt az érzékenységet az RMDSZ kormányzati szerepvállalása? - 1996tól inkább azoknak a száma nőtt, akik azt mondják, hog y semlegesek, nem tudnak viszonyulni. Az RMDSZ kormányzati szereplése pontosan azokra a vonzatokra hívta fel a figyelmet, amelyek riogatták az embereket: tehát annak ellenére, hogy olyan pozícióban vannak, amelyből bomlasztani könnyű volna, igazából ez nem következett be. 96ig a tévéhíradókban úgy mutatták be a magyarokat, mint akik pirosfehérzöld zászlót lengetnek, és ha kell, ha nem, éneklik a himnuszt. Véletlenül sem volt olyan, hogy az árvíz elvitte a magyart, fát lopott az erdőből, tehát olyan megkö zelítés, amelyekre a sajtó általában éhes. '96 után megjelentek ezek a léthelyzetek is, tehát a magyarok is a mindennapi élet alanyai váltak, szertefoszlott a magyar mítosz sokfajta negatív vonatkozása. - A magyarellenes támadások azonban nem szűntek meg, sőt felerősödni látszanak... - Én úgy látom, hogy ezek RMDSZellenes támadások. Ugyanúgy kikezdik az RMDSZt, mint bármely más politikai pártot. Vannak politikai szereplők, amelyek megpróbálnák az RMDSZ befolyását csökkenteni. És igaz, hogy közben átterje d a magyar közösségre, de ismétlem: '96tól errefelé a magyarromán viszony dedramatizálódott. Az, hogy vannak ilyen hangok, hogy a hokimérkőzéseken ezt kiabálják a szurkolók, az egy kulturális reflex, és ezt már a magyarok is el tudják helyezni. - Csak n em hiszem, hogy meg akarnák szokni. Mikor szabadulunk meg az ilyen típusú megnyilvánulásoktól? - Ez mindenekelőtt attól függ, hogy a jelenlegi politikai elit hogyan tudja ezeket kivédeni, lekezelni. Nem tudom, hogy Monica Macovei vagy más mire építi fel ki jelentéseit, én csak azt látom, hogy megpróbálják átalakítani azt az imázst, amely az RDMSZnek egyik pozitívuma, hogy a szövetségnek nincsenek nagy korruptjai. A politikai nyilvánosságban, a hatalomért folyó harcban vannak ilyen típusú kampányok. Hiba vol na ezt a magyarság elleni támadásként felfogni. Más pártok ellen is hangzanak el olyanszerű erős kijelentések, mint "dögöljenek meg a kommunisták". Nyelvi formákról van szó, amelyek révén a közvélemény reagálni tud, értelmezni és viszonyulni. - Értsük úgy , hogy a magyarellenesség modernizálódik? Tehát tíz év múlva nem azért ellenzi majd valaki a magyar egyetemet - ha ellenzi , mert a magyarok újra kérnek valamit, hanem azt mondja: ez nekünk, adófizetőknek túl sokba kerülne? - Nem tudom. De az érvek árnyal ódnak. Ha most végignézem például a magyar egyetem, körüli vitákat, azt konstatálom, hogy nem jelennek meg az olyanszerű katasztrófaforgatókönyvek, hogy "ma egyetemet kérnek, holnap Erdélyt". Bizonyos dolgokat már nem használnak fel. De át foge helyeződn i a románmagyar viszony köztudati értelmezése egy pragmatikus alapra? Átalakule egyfajta angolszász pragmatikus vitakultúrává, mondjuk a magyar egyetem kapcsán? Nem tudom, hogy ez mennyire lesz domináns a közvéleményben. vis sza Fő szerep a kancelláriának - Ha „házon belül” kezdik az átalakítást, a karcsúsítás ezer főről indul Világgazdaság 2006. május 9. Szerző: Koczó Ildikó A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) felelhet a közigazgatás, a kormányzati munka, illetve az önkormányzati r endszer átalakításáért – értesült lapunk. Úgy tudjuk, a reformmunkát egy személyben Szilvássy Györgynek, a miniszterelnök jelenlegi kabinetfőnökének kell megszerveznie és koordinálnia – közvetlen beszámolási kötelezettséggel Gyurcsány Ferencnek. A MeHen b elül jelenleg körülbelül ötven szervezeti egység, több mint harminc helyettes államtitkár és ennél is magasabb beosztású vagy épp nagyobb juttatáshoz jutó vezető van, ezenkívül három kft., két részvénytársaság, négy kht., egy közalapítvány és egy alapítván y tartozik a kancelláriához. Ezek a szervezetek összesen körülbelül ezer főnek adnak munkát. Mintaértékű lenne, ha az átszervezések a MeHben kezdődnének el, erre Sárközy Tamás professzor korábban már letett egy teljes körű koncepciót, ennek része, hogy a MeH a kormányzati munka komplex tudásközpontja legyen. Kérdés, hogy az összesen 11 helyen működő kancellária megújításához mennyire veszik figyelembe a javaslatokat, és valóban „házon belül” kezdike a reformokat. Sárközy szerint a MeH nem minősülhet orszá gos hatáskörű szervnek, sőt ne legyen minisztérium sem (akkor nem kell közigazgatási és politikai államtitkár), csakis kormányzati intézmény, sajátos jogállással. Ha az átalakításokhoz a Sárközykoncepciót is figyelembe veszik, akkor az Ifjúsági, Családügy i, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumtól
