Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-06
22 Ebben a feltartóztathatatlannak tun ő folyamatban (a permanens hazaárulás szürke hétköznapjai mellett) vannak ünnepi csúcsteljesítmények, sőt tervtúlteljesítések is. Egyik csúcsteljesítmény az 1956os év utolsó hónapjaira esett. Emellett már aligha lehet úgy elmenni, hogy ,,ejnyebejnye”. Ve gyük elő azt a(z 1956. november 4ei dátumhoz kötött) listát, amelyen a Moszkvában improvizált bábkormány tagjai szerepelnek. Nevüket nem érdemes itt leírni, sem észben tartani, még akkor sem, ha egyikük álnevéről utólag egy egész – giccsesen kisszerű – el altatási korszakot neveztek is el. Javasoljuk és kérjük a Magyar Köztársaság Elnökétől, valamint az illetékes fórumoktól, hogy a nov. 4ei kormánylistán szereplő összes személyt (származásra, osztályra, felekezetre, etnikumra, világnézetre való tekintet né lkül) post mortem mentsék fel a magyar állampolgárság alól. Amennyiben közöttük még van élő (esetleg hitelesen föltámadt vagy reinkarnált személy), akkor mint ilyenre alkalmazandó az állampolgárság alóli felszabadítás. Mindez szintén nem vonatkozhat beoszt ottaikra, leszármazottaikra, rokonaikra stb., csak és kizárólag a listán szereplőkre. (A felszabadítás akkor jó, ha kölcsönös. Azonban nehéz a feleket szinkronba hozni, így legtöbbször egy hosszadalmas adokkapok játszma szokott végbemenni addig, míg az eg yik fél ki nem dől.) Minden józan ember észreveszi, hogy ez egy zavaros öntudatú, elfáradt, súlyosan beteg társadalom. Számtalan esetben a beteg szervezetet csak a minél előbbi operáció tudja megmenteni. Esetünkben az operáció lehet hosszadalmas, fájdalmas és kockázatos, de az még rosszabb és még kockázatosabb, ha nem történik meg. Vajon mi a bölcsebb, hogyha kiiktatunk néhány tucat gonosz pojácát abból a kötelékből, ahova ok soha nem is akartak tartozni, és nem is tartoztak valójában, vagy megvárjuk azt, h ogy a követőik milliókat zárjanak ki? Népszavazás egy jelképért Valakik furcsa módon kikényszerítettek, s a fejünkre hoztak egy népszavazást egy szimbólumért. Népszavazást egy jelkép értékű állampolgárság megadásának érdekében. Akik az ügyet felkarolták és propagálták, nem voltak képesek szólni a médiadrogozott szélesebb rétegekhez. A kocsmákban ülőket, az otthonukba zárkózó tévéfüggőket nem tudták elérni. Ellenben esztétikailag kifinomult hagyománytiszteleti ”kéjműsorokat” rendeztek olyanoknak, akik ett ől függetlenül is elmentek volna az urnákhoz, akiket idő és energiafecsérlés volt befolyásolni, mert saját józan eszük és saját lelkiismeretük is elég volt a döntéshez. Nem csak annyi lett volna a cél, hogy egy bizonyos réteg jól érezze magát saját vizeibe n, hanem hogy az üzenet áthatoljon a közömbösség falain, s eljusson minél távolabbi zugokba. A különböző kommunikációs kuszaságok ellenére ez az ügy rendkívül felemelő testvériségi megnyilvánulásokat is hozott. Egymással kibékültek olyanok, akik azelőtt h aragban voltak, az ügy minden felelősen gondolkodó érintettje félretette (esetleges) magánsérelmeit, nézetkülönbségeit, s a lényegre koncentrált. Az ország végre olyan helyzetbe jutott, amikor már színt kell vallani, amikor már nem lehet a témát elkenni és elodázni. Ilyen alapvető kérdésben a földkerekség minden élni akaró népe és nemzete megadja azt a választ, amely jövőbeni fennmaradását biztosítja. Mint ismeretes, nálunk egész másként történt. A jelenleg szolgálatos bábkormány ismét kinyilvánította szaka dár nézeteit azáltal, hogy az egységes és oszthatatlan magyar nép különböző részeit egymás ellen fordította. Mi nem tehetünk mást, mint tudomásul vesszük, hogy most már formailag sem akarnak a mi népünkhöz és nemzetünkhöz tartozni, tudomásul vesszük kiszak adási szándékukat, s szorgalmazzuk annak jogi kodifikálását. Javasoljuk és kérjük a Magyar Köztársaság Elnökétől, hogy (új ”eurokonform” irányvonalhoz igazodva) etnikai származásra, nemre, fajra, vallásra vagy hitre, testi fogyatékosságra (esetleg mentális vagy morális fogyatékosságra), korra és szexuális irányultságra való tekintet nélkül mindazon személyek, akik 2004. december 4én a kormánylistán szerepeltek, és mindazok, akik a kormánypártok vezető garnitúráját képezték, tanácsadóikkal együtt részesülje nek a magyar nemzetből való felmentés, valamint az állampolgársági kötelék alóli felszabadulás hivatalos kinyilvánításában. Az állampolgári kötelék alóli felszabadítás ezúttal is csupán az érintettekre vonatkoznék, beosztottaikra, leszármazottaikra, család tagjaikra nem, hacsak nem vállalják azt önkéntesen. Egy törvényerejű rendelet kimondhatná, hogy a szóban forgó személyek esetén nem lehetséges az állampolgárságba történő visszaszivárgás sem családegyesítés útján, sem más módon. A velük kapcsolatos jövőbel i ügyek rendezésére a nemzetközi jog betűje és protokollja adhat útmutatást. Hóseás próféta átka
