Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-06
14 tördelőszerkesztő voltam. Persze az egész egy vicc. – Emiatt a „vicc” miatt kezdett el írni? – Nem. T udja, ki segített? Egy kislány. Cserkeszen rádiót hallgattam a konyhában: egy kislány arról beszélt, hogy nagyon szeret olvasni, csak az a baj, hogy nem talál olyan történetet, amely az életben is megtörténhet. Rájöttem, valóban van hézag a mesék és a feln őttregények között. – Miért jöttek át Magyarországra? – Ha az embernek a szülőföldje nem azonos a hazájával, menni kell. 1991ben nem volt már semmi, ami odakötött volna bennünket. A szüleink meghaltak, a gyerekeink azonban tanulni szerettek volna. Nyírség i rokonaink fogadtak be. A lányomat tizenhét évesen fölvették magyar szakra, a fiam a jogra jelentkezett, neki is egyből sikerült. Később a lányom Németországba ment férjhez, aminek nem nagyon örülök. Nagy nehezen hazajöttünk, azt gondoltam, végre mindnyáj an egy hazában élünk, nem leszünk többé kisebbségiek. Erre a lányom rögtön egy másik országban a kisebbségi létet választja. De ez ellen nincs mit tenni. A fiam utolsó éves ügyvédbojtár, ő az egyik legfiatalabb jogász az országban. Szép gyerek, hasonlít az apámra. – Fontos a szépség? – Szerintem még fölöltözni is szépen kellene, ha szeretnénk és tisztelnénk egymást. Úgy érzem, minél topisabb egy ember, annál inkább magának él. – Azért ez veszélyes. Könnyen átcsúszhatunk az üres szépség felé. – A végletek s ehol nem jók. Az arany középút a legfontosabb mind az életben, mind a művészetben. Érezni kell, hol az elég. Azok a legboldogabb emberek, akik harmóniába tudják hozni a lelküket és a testüket. – Ön harmonikusnak tűnik… – Nagyon erős lélek van bennem, amely hez viszonylag gyenge test járul. Nagyon sok mindent csináltam, amit nem kellett volna, sokszor nem vettem figyelembe a testem jelzéseit. – Könnyen szült? – Nagyon. Rengeteg gyerekem lehetett volna. Ez a legnagyobb bánatom, hogy nem szültem meg mindegyiket . Ezzel nem tudok elszámolni. – Szeretnek Bicskén élni? – Hat éve élünk a városban, mások itt az emberek, mint a Nyírségben. Ott nyitottabbak, barátságosabbak, de Bicskén is egyre több embert ismerünk. A vidék szépsége, amely a kárpátaljai dombokhoz hasonl atos, megnyugtató. Gyakran eszembe jut, hogy a gyermekkoromból hozott értékek, például az őszinteség, tisztaság vajon itt is megtalálhatóe a szívek mélyén. vissza Az igazság fele - Emlékezet és felejtés – Ezerkilencszázö tvenhat forradalma az európai tankönyvekben Magyar Nemzet 2006. május 6. Szerző: Ferch Magda Milyen képet kapnak az európai diákok az 1956os magyarországi forradalomról? Mit, hogyan, milyen szerkezetben tanítanak történelemből az iskolák? Érthetővé váln ake a nemzetközi összefüggések? Segítie a történelemtanítás az országok közötti kulturális párbeszédet? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az 1956 az európai tankönyvekben címmel megrendezett konferencián, amelynek a fehérvárcsurgói Kár olyikastély adott otthont. A tanácskozáson tucatnyi ország történészei és történelemtanárai vettek részt. A szervezők A házigazdák – a Párizsban élő, de egyre több időt Magyarországon töltő ifj. Károlyi György és felesége – kapcsolták be az európai kulturális találkozóközpontok láncolatába a fehérvárcsurgói Károlyikastélyt. A parlamenti választások előtti na pokban megtartott konferenciát az általuk létrehozott Károlyi József Alapítvány szervezte a Középeurópai Egyetem (CEU) történelem tanszékével és a Pasts Inc. Történeti Tanulmányok Intézetével közösen – a Magyar Történelemtanárok Egyletének közreműködéséve l. A támogatók között volt többek között a Hanns Seidel Alapítvány, a párizsi Robert Schuman Alapítvány, a belgiumi Francia Közösség és a budapesti Francia Intézet. A tanácskozás fővédnöke az Európa Tanács főtitkára, Terry Davis volt, akit Mechtilde Fuhrer asszony képviselt Fehérvárcsurgón. A nyitóülésre eljött Belgium magyarországi nagykövete is. Ledöntött Sztálinszobor. Lyukas zászlóval vonuló felkelők. Orosz tankok Budapest utcáin. Szinte minden nyugat- és keletközépeurópai tankönyvben ugyanaz a néhá ny kép illusztrálja az 1956os forradalmat. De jó, hogy már vannak bennük illusztrációk! Volt idő, amikor nem lehetett közölni őket. Ahogy évtizedekig külön leckét sem szenteltek a magyarországi forradalomnak – Magyarországon sem. A tankönyvek többsége néh ány sorban emlékezett meg róla Európa mindkét felén. A szovjet táborhoz tartozó országokban pártpolitikai, ideológiai
