Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-06
12 - Meghatározó elem abban a stratégiában, amelynek a kidolgozását a Fidesz programja javasolja. Ki kellene dolgozni, értelmes egyeztetés, nyugodt párbeszéd alapján a nemzeti külpolitikai stratégi át, valamennyi lényeges politikai és szellemi erő részvételével. Először is ki kell szabadítani az uniós politikát is a pártpolitika uralma alól. EUtagállamként a nemzeti érdekérvényesítés egyrészt attól függ, mennyire vagyunk egységesek, másrészt attól, mennyire vagyunk szavahihetőek, szakszerűek, meggyőzőek. Országunk nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy a meglévő szellemi erőforrásokat is szétaprózza. A szakértelmet vissza kell hozni a politika szintjére is. A szakértőink megvannak, tizenhat éve lényegében ugyanazok dolgoznak, de közben a politikusok változnak. Az elmúlt négy évben az EU terén sem tudott a szakértelem áttörni a politika páncélján, több szerencsétlen politikai kezdeményezést láttunk, például közös lista, a hároméves uniós költs égvetés, a kínai vízummentesség fölvetése. Az uniós politikában az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kellene hozzájárulnunk az integráció mélyítéséhez és erősítéséhez. Közeledni kell a gazdaságpolitikánknak is a fő európai vonulatokhoz, a családbarát adóz ás, a kis- és közepes vállalatok támogatása, munkahelyteremtés területén. Ezen belül vannak konkrét érdekeink, mielőbb el kell érni az egyenlő elbánást az új tagállamok számára a közös agrárpolitikában és a munkavállalásban. Érdekeltek vagyunk a közös poli tikák megóvásában és új közösségi politikák megteremtésében is. Meg kell őrizni a közös agrárpolitikát, fokozatosan lehet reformálni, de számunkra e politika létfontosságú, különösen, hogy néhány év múlva megvalósul az egyenlő elbánás. Vannak olyan tagálla mok az EUban, amelyek nem érdekeltek a közös agrárpolitika fönntartásában. - Azzal érvelve: rontja az egész EU versenyképességét, jobb azt a pénzt kutatásra költeni. Nem? - Ez nagy tévedés, és persze azok mondják, akiknek az érdekei eltérnek, például a miénktől. Persze, a kutatás és a fejlesztés, meg a versenyképesség növelése többet érdemelne, ám ennek a közös kassza bővítése lenne a módja. Ez lenne a feltétele egy közös kutatásfejlesztési politika megteremtésének, amit mi támogatnánk. Az agrárpoliti ka nem valami ásatag dolog, és nem a többi rovására kap pénzt, és főleg nem érdemtelenül. Az élelmiszer is stratégiai kérdés a XXI. században, mint az energia és az ivóvíz. Egyben meg kell óvnunk a környezetünket, az életformánkat, a jövőnket a vidék világ színvonalra emelésével. - Legyen közös energiapolitika? - Ez a legidőszerűbb, és egyetértek a mostani kormány erre vonatkozó kezdeményezéseivel, de még ennél is többre lesz szükség. A külkapcsolatok területén is meg kell teremteni a közös energiapoliti kát, ahogy például az agrárpolitikában már megvan. Az energiában viszont egyelőre mindenki maga próbálja a saját érdekeit érvényesíteni az egységes belső uniós piacon és a legfontosabb külső szállítóval is különalkukat próbál kötni. Így az EU nem ad oltalm at és a megoldásokat a tagállamok nemzeti keretek között, egymással versengve keresik. Magyarország nagyon érdekelt abban, hogy itt is az uniós, ezen belül a középeurópai szolidaritás erős legyen. Emlékezzünk csak, tizenhat évvel ezelőtt hoztuk meg a nagy döntést, hogy mihamarabb a közös, szolidáris Európa, illetve a NATO része akarunk lenni. - Hát a NATO akadozni látszik. - Nagyon határozottan állítom, hogy a NATO alapvetően egy értékszövetség, a mi civilizációnk értékeit védi, amelyek egyébként zömme l egyetemes értékek is. Magyarországnak minden oka meg van arra, hogy az atlanti szövetségben az eddiginél aktívabb szerepet játsszon. Persze, a NATOtagok is vitáznak, hibáznak, de senki más nem védi meg hatékonyan ezeket az értékeket, és az is nyilvánval ó, hogy a NATO gazdaságilag és katonailag meghatározó ereje az USA. Ezt nem szabad szem elől téveszteni a mi térségünkben sem. - Helyben vagyunk. A térségünkben "helyben vagyunk"? - Hát, az például furcsa volt, hogy a lengyel elnök, amikor Budapesten j árt, nem találkozhatott a miniszterelnökkel. - Megkérdeztük, a kormányfő sajtófőnöke szerint a lengyel fél nem igényelte a találkozót. - Mi úgy tudjuk, a lengyel államfő kész lett volna a találkozóra, meg is várta volna, amíg Gyurcsány Ferenc hazaér Br üszszelből. Akárhogy is, nagyon fontosnak tartom a magyarlengyel, és általában a középeurópai együttműködést, nemcsak érzelmileg, hanem geopolitikailag is. Visegrádot működtetni kell, beillesztve uniós
