Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-06
6 Pozsony, 2006. április 5., szerda (MTI) - A szlovákmagyar viszonyról és a kisebbségben élő magyarokról kérdezte a pozso nyi Új Szó című napilap Szájer Józsefet, az Európai Parlament FideszMPSZhez tartozó képviselőjét annak kapcsán, hogy Rómában, az Európai Néppárt múlt heti tisztújító közgyűlésén - sokakat meglepő módon - az EP több szlovák képviselője is támogatta, hogy Orbán Viktor legyen az Európai Néppárt alelnöke. A lap szerdai számában megjelent beszélgetésből tudni lehet, hogy az EP római közgyűlésén nemcsak a szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP), hanem a szlovák kormányfő, Mikulás Dzurinda ve zette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) és a Dzurindakormányból a közelmúltban kilépett szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) képviselői - noha ezt nyíltan nem vállalták - "megsúgták: ők is megszavazták Orbán Viktort az Európai Néppárt a lelnökévé". Szájer elmondta: "AZ EPben nem csupán kisebbségi kérdések mentén dolgozunk együtt, hanem a szlovák képviselőkkel a legkülönbözőbb ügyekben hatékonyan együttműködünk." Annál is inkább, mert a régi és az új tagországok gazdasági fejlettsége közötti különbségek miatt az unióhoz való viszonyulásban is nagyok a különbségek, "a nyugati országoknál jobban rá vagyunk szorulva a felzárkóztatási alapokra, s az új tagországok igencsak egymásra vannak utalva". A Fidesz delegálta EPképviselő hangsú lyozta: "Arra jöttünk rá az EPben, hogy sokkal több az olyan közös ügy és elv, amely összeköt bennünket. Ilyen légkörben a kisebbségi kérdéseket is jóval józanabbul lehet felvetni, le lehet venni róluk azokat az éles elemeket, amelyek megrontották korábba n ezeket a viszonyokat. Ezért nem meglepő, hogy kölcsönösen tudjuk támogatni egymás céljait." A lap megkérdezte: miért vonták be a magyarországi pártok a határon túli magyarokat a választási kampányba. Szájer szerint nem kell bevonni őket, de kijelente tte: "Úgy vélem, a határon túl élő közösségek sorsa igenis sok tekintetben múlik azon, hogy Budapesten milyen kormány van. Ez nem azt jelenti, hogy a kampányban bármilyen módon részt kellene aktívan venniük, de állást foglalhatnak" - hiszen országaikban sz ólásszabadság van, adott esetben egy másik ország kormányával kapcsolatosan is véleményt nyilváníthatnak, és amikor valaki ezt teszi, akkor ezzel alapvető jogait gyakorolja. Természetesen szavazni ebben a formában nem szavazhat, a Fidesznek ez nem is célja - mondta Szájer, hangsúlyozva, hogy pártja "senkire se kíván szavazati jogot erőltetni". A Fidesz számára a határon túli magyar közösségek politikai szervezeteinek az álláspontja a meghatározó. "A Fidesz azért állt ki a magyar állampolgárság könnyíte tt megadása mellett, mert ezt a határon túli magyar szervezetek határozottan kérték" - mondta Szájer az Új Szónak nyilatkozva. Belgrád nem enged a koszovói decentralizációs elképzeléséből Petky József, az MTI tudósítója je lenti: Belgrád, 2006. április 5., szerda (MTI) - A bécsi szerbalbán tárgyalások egyelőre nem hozták meg a kívánt eredményt, de Belgrád nem fog engedni a követeléseiből - szögezte le Aleksandar Simic miniszterelnöki tanácsadó, a szerb tárgyalóküldöttsé g egyik tagja. Simic a Glas Javnosti című belgrádi napilapban szerdán megjelent interjújában kifejti, hogy milyen nézeteltéréseken akadt meg a Koszovó jövőbeni státusának meghatározását célzó bécsi megbeszéléssorozat, amelyen eddig kizárólag a hatalmi szervek decentralizációjáról és az önkormányzati rendszer átalakításáról volt szó. Simic szerint az albán fél nem fogadta el, hogy a szerb helyhatóságoknak közvetlen kapcsolatuk legyen Szerbiával, míg a belgrádi tárgyalóküldöttség azt követeli, hogy S zerbia közvetlenül nyújthasson segítséget ezeknek az önkormányzatoknak a logisztika, a káderpolitika és a pénzügyek terén. Az önkormányzatok finanszírozása volt az egy ik kérdés, amelyen megakadt a státustárgyalások harmadik, hétfői fordulója. Az albánok azt szerették volna elérni, hogy a szerbiai pénzügyi támogatás a koszovói költségvetésen keresztül jusson el a szerb helyhatóságokhoz, míg a szerb fél azt akarja, hogy a segélyeket közvetlenül az önkormányzatok kapják meg. Ha a segélyek a "pristinai trezorba" mennének, a koszovói hatalom saját tetszése szerint és nem rendeltetésének megfelelően osztaná szét a pénzt - mondja a tanácsadó, aki szerint az albánok "felügyelhet ik", de nem "ellenőrizhetik" (vizsgálhatják felül) a segélyeket. Aleksandar Simic szerint nem csak a decentralizáció modellje körül vannak nézeteltérések, abban sincs egyetértés, hogy milyen "súlya" legyen a majdani megállapodásnak. Magyarázata szerint Belgrád azt akarja elérni, hogy a megállapodás "törvények feletti" legyen, vagyis rendelkezéseit ne lehessen módosítani a koszovói parlamentben, de ettől az albán fél elzárkózik. Goran Bogdanovic koszovói szerb vezető, - aki ugyancsak tagja a szerb tá rgyalóküldöttségnek - közli ugyanezzel a belgrádi napilappal: a státustárgyalások harmadik fordulójában egyetértés született arról, hogy a
