Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-04
25 A megoldás felé Tőkés László székelyudvarhelyi beszédében idézte az autonómia kérdéskörének több európai szaktekintélyét, Cris- toph Panntól Michel Ebnerig, akik szerint az autonómia kiküzdésének előfe ltétele, hogy az adott közösség közös akarattal, egységben szálljon síkra e nemes célért. Az RMDSZ, mint az erdélyi magyarság legerősebb, le g szervezettebb politikai képviselője egy évtizede a kormánykoalíciós szerepvállalással párhuzamosan levette az auton ó- miát a politikai napirendről és hosszú éveken keresztül politikai igénylistáját nem a magyar közösség érd e keihez, hanem a vélelmezett román tűrőképességhez igazította. Némi változás 2004ban történt, amikor a Magyar Polgári Szövetség határozott, autonómiacentrikus retorikája rákényszerítette az RMDSZt, hogy ezt a kérdést is tematizál- ja. Ugyanakkor sajnálatos módon az RMDSZ kisebbségi törvénye, aminek érdekében annyi követ me g mozgattak, s amit előbbutóbb vélhetően el is fogad majd a román törvényhozás, n em tartalmazza az autonómia jogi biztosíté- kait. Szólamokban az idei márciusi ünnepen RMDSZ is bekeményített, ami felettébb érdekes fejlemény, hiszen a v á- lasztás még messze van. (Erdélyi szólás szerint onnan lehet tudni, hogy választások közelegnek, hogy az RMDSZ autonómiáról beszél. E szólás jól hangzik, de nem teljesen fedi a valóságot, hiszen az autonómiatematika csak 2004ben volt meghatározó eleme az RMDSZ választási kampányának, 1996ban épp az volt a fő probléma a Sz ö- vetség kampányával, hogy nem mutat ott semmiféle jövőképet. 1996ban a RMDSZ fő célja az volt, hogy erdélyi magyar választóközönséget hozzászoktassa a kormánykoalíciós szerepvállalással gondolatához. Ami sajnos sik erült is.) Heves román tiltakozást váltott ki Markó Béla kézdivásárhelyi ünne pi beszédének azon retorikai fordulata, miszerint: „Tud már ismét magyarul a hivatal, vagy ahol nem tud, ott rá kell kényszerítenünk, hogy megtanuljon. A rendőr is, a postás is, mindenki, aki a mi kenyerünket eszi. Mert ezt most már így kell felfogni: aki itt a Székel yföldön hivatalnok, az a mi kenyerünket eszi. Végtére is a mi adónkból, a székely ember adójából kapja a fizetését, nem másból. Akkor pedig tessék megszólalni magyarul, vagy ha nem tud valaki, aki hivatalt visel, tanuljon meg.” Egyébként a Mark óbeszéd a jól ismert egységretorika jegyében fogant, és a sikerpropaganda címszó alá illik. Ugyanakkor vegyültek bele jövőbe mutató elemek is: „Kell nekünk a jog, hogy magunk dolgában magunk dön thessünk. Legyen szó az iskoláról, vagy legyen szó arról, hog y mi lesz a falvainkkal, városainkkal, földjeinkkel, erdeinkkel. Kell az autonómia! Kell a székelység autonómiája is! Jó lenne, ha ezt nyilatkozatokkal vagy kiáltványokkal meg lehetne valósítani. Jó lenne, ha ma kikiáltanánk, és holnap arra ébrednénk, hogy van autonómiánk. Jó lenne, ha ülhetnénk ezután karbatett kézzel. Jó lenne bizony! De nem lehet! Az autonómiáért dolgozni kell, küzdeni kell, azt tégláról téglára föl kell építeni. Nekünk megvan az erőnk, megvan a tudásunk, megvan a politikai eszközünk hoz zá! Minket ma nem lehet megkerülni Romániában, nélkülünk nem lenne kormánytöbbség, nem lenne stabilitás. Mi szavatartó emberek vagyunk, de ugyanezt elvárjuk román partnereinktől is, legyen már vége az örökös szósz egésnek. Nekünk a történelem során mindenér t keményen meg kellett harcolnunk, mi semmit sem kaptunk könnyen. Ez ma is így van. De ha van bennünk kitartás, előbbutóbb célba érünk.” Ennél is meglepőbb, hogy Frunda György, aki néhány évvel ezelőtt még azt állította, hogy a kulturális autonómia bizto sítva van az erdélyi magyar nemzeti közösségnek Romániában, most leszögezte: „A kulturális autonómia mellett a területi autonómiát is akarjuk, a kettő kiegészíti egymást.” Az autonómia fontosságát hangsúlyozta K elemen Hunor is, Csíkszeredán. Ideális forga tókönyv az lenne, ha az RMDSZ, szólamainak megfelelően, visszavonná az amúgy is elakadt, az a utonómiáról érdemben semmit nem mondó kisebbségi törvénytervezetét, majd a legmagasabb szinten – s nemcsak egy szakértőt küldve – részt venne a Tőkés László által kezdeményezett Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet mu nkájában. E közösségi csúcsszerv pedig kidolgozná az erdélyi magyar közösség autonómiastatutumait s egységben képviselné azt külföldön és belföldön egyaránt. Ez lesz az RMDSZ újsütetű autonómiapártiságán ak valódi prób á- ja. vissza
