Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-29
12 bátrabban kell felvetni, hiszen ettől már nem függ Románia európai uniós felvétele - mondta pénteken Bukarestben az MTInek Gál Kinga az Európai Parlament képviselője. A fideszes képviselőasszony csütörtökön és pénteken a néppárti képviselőcsoport tagjaként tartózkodott Bukarestben, ahol több magas rangú politikus mellett fogadta őt Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is. Gál Kinga e látogatásán lényegében azokban a témákban tájékozódott vendéglátóinál, amelyekről ő maga szerdán az Európai Parlament pl enáris ülésén is beszélt felszólalásában. Az MTInek elmondta, hogy megbeszélésein megerősödött benne a meggyőződés: attól függetlenül, hogy Románia hamarosan csatlakozik az integrációs szervezethez, folytatni kell a megkezdett reformokat, a felkészülé s során hozott döntéseket pedig a gyakorlatba kell átültetni. Utalt Olli Rehn bővítési biztos megállapítására, amely szerint el kell érni azt a kritikus tömeget e reformok terén, hogy azok már ne legyenek visszafordíthatók. Gál Kinga Bukarestben világo ssá akarta tenni, hogy az erdélyi magyarság által felvetett problémákat komolyan kell venni, ezeknek be kell kerülniük az országjelentésbe. A képviselő szerint a későbbi megfigyelési folyamatban a román kormánynak éreznie kell a késztetést, hogy e kérdések ben konkrétan lépjen - mondta a magyar politikus. Gál Kinga ugyanakkor - mint elmondta - a román fél álláspontjáról nagyon is világos képet kapott ez ügyben. Basescu elnök őszintén megmondta neki: ellenzi például a kisebbségi törvénytervezetet abban a formájában, ahogyan azt a kormány elfogadta. Kifogása éppen a kulturális autonómia lényegével szemben van. Az államfő elfogadhatatlannak tartja az önálló kolozsvári magyar egyetem ötletét is, Basescu szerint az intézménynek meg kell maradnia "multikulturál is egyetemnek", s ha a magyarok magyar nyelvű felsőoktatást akarnak, azt a román elnök szerint megtehetik magánegyetem formájában. Basescu még a magyar tannyelvű iskolák szeparálásának létjogosultságát is megkérdőjelezte - mondta Gál Kinga. A képviselő nő ebből következően úgy látja: eltérés van az erdélyi magyarok által megfogalmazott elképzelések és a román politika mai hozzáállása között. Mint mondta, ezt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) is figyelembe kell vennie, nem kerülhet abba a h elyzetbe, hogy mást mondjon mint amit az erdélyi magyar közösség megfogalmaz. Nem biztos, hogy a megoldás részét képezi önmagában az a tény, hogy az RMDSZ kormányon van - hangsúlyozta a fideszes politikus, hozzáfűzve: az európai parlamenti tagoknak kell od ahatniuk, hogy hogy a Romániával foglalkozó országjelentés térjen ki a magyar kisebbség problémáira is. "Úgy érzem, hogy most ezekről a kérdésekről még inkább lehet nyíltan beszélni, hiszen nem ettől függ Románia felvétele" - állapította meg Gál Kinga, aki szerint nem mindegy, hogy az elkövetkező megfigyelési időszakban az erdélyi magyarság kérdései megfelelő hangsúlyt kapnake Brüsszelben és Bukarestben. vissza Hat EUország megnyitja munkaerőpiacát az új tagok előtt, s több más is könnyít a korlátozásokon - HÁTTÉR S. Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2006. április 28., péntek (MTI) - Az EUcsatlakozás óta eltelt két évben az új tagállamok polgárai, így a magyarok számára is az egyik legfájóbb (m ert hátrányos megkülönböztetést jelentő) korlátozás az volt, hogy a régi tagállamok lezárhatták munkaerőpiacukat az új keletközépeurópai országokból érkező munkavállalók előtt. Erre a csatlakozási szerződések adtak lehetőséget, s ezzel végül a 15 "ré gi" tagállamból 12, azaz Franciaország, Spanyolország, Portugália, Finnország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Németország, Ausztria, Olaszország és Görögország élt. A szabály értelmében ezeknek az államoknak idén május elsejéig, azaz a csatlakozás m ásodik évfordulójáig dönteniük kell, akarjáke folytatni ezt a gyakorlatot, vagy megszüntetik a korlátozásokat. S az illetékes EUbiztos szóvivője csütörtökön Brüsszelben figyelmeztetett: ha a fenti tagállamok vasárnapig nem értesítik az EUbizottságot dön tésükről, akkor esetükben a korlátozás automatikusan megszűnik. Mint a brüsszeli sajtótájékoztatón elhangzott, a szóvivő közlésének pillanatáig csak a németek, a finnek és a portugálok jelezték szándékukat. Azonban a különböző bejelentésekből azért má r ma is tudni lehet, hogy mi várható: mindössze egy olyan állam van, ahol ez egyelőre még nem egyértelmű. Először is az a három ország, azaz NagyBritannia, Írország és Svédország, amely már 2004. május 1től, azaz a csatlakozás pillanatától megnyitott a munkaerőpiacát a 8 új keletközépeurópai tagállam előtt (bár 2004 májusában 10 ország lépett be az EUba, de közülük a ciprusi és a máltai munkavállalókra eleve nem vonatkoztak a korlátozások), folytatja ezt a gyakorlatot. Ezek az államok egyébként elég edettek korábbi döntésükkel, az adatok azt bizonyítják, hogy az új tagokból érkező dolgozók nem okoztak válságot a munkaerőpiacon, sőt: kimondottan segítették az adott országok gazdasági növekedését. Ez a kedvező tapasztalat, s a sokak által rettegett bevándorlási hullám elmaradása három másik országot, Spanyolországot, Portugáliát és Finnországot is rávett arra, hogy 2006. május elsejétől megnyissa munkaerőpiacát
