Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-28
26 korrupció, a szervezett bűnözés, a jogbiztonság és a belső pia c biztonsága területén, és a vállalt kötelezettségek teljes végrehajtására van szükség. Kollégája, Pierre Moscovici úgy vélte: Bukarest igen gyorsan hajtja végre a reformokat az igazságügy és a korrupció elleni harc területén. Mint fogalmazott, a folyama t „nem tökéletes, de a megtett út igen nagy". Szerinte továbbra is vannak olyan pontok, ahol előrelépés szükséges, azonban a csatlakozás elhalasztása katasztrofális hatással lenne a megkezdett reformokra. Hasonlóan vélekedett Geoffrey Van Orden is rámuta tva: nem lenne helyénvaló, és nem érne el semmit a halasztás: ez „nem bátorítás, hanem arculcsapás" lenne a két országnak. A csatlakozás elutasítása megrendítené az üzleti életet és csak a szélsőségeket erősítené – tette hozzá. A kisebbségek helyzetéről szólva, Gál Kinga néppárti képviselő elmondta: a törvények egyszerű elfogadása nem elégséges a problémák megoldásához, ezért a bizottságnak ellenőriznie kell azok életbe léptetésének folyamatát. Úgy vélte, számos megoldatlan kérdés van a romániai magyar ki sebbség helyzetét illetően, például nem fogadtak el kisebbségi törvényt, és az anyanyelvi felsőoktatás terén sem történt előrelépés. Ezért arra kérte a biztost, hogy a Romániával foglalkozó országjelentés térjen ki a magyar kisebbség problémáira is. Olli Rehn közölte: a hét végéig elkészül az országjelentés előzetes változata, ezt követően május 16ig a bizottság „mélyreható elemzést végez". A vita lezárásaként hangsúlyozta: célja az, hogy mindkét ország 2007ben csatlakozhasson, az viszont kötelessége, h ogy az integráció pillanatában felkészültek legyenek a tagságra. Jelezte: május 16a előtt nem várható bővebb értékelés. A Szabadság kérdésére KónyaHamar Sándor, romániai európai parlamenti képviselő elmondta: sajnos, a kisebbségek helyzetével kapcsolat os kérdések csak a felszólalások során kerültek szóba. Mint ismeretes, az európai képviselők egyik csoportja korábban azzal vádolta Ollie Rehn bővítési biztost, hogy Románia EU csatlakozásának legutóbbi értékelésekor figyelmen kívül hagyta a magyar kisebbs ég helyzetét. Az RMDSZ politikusa szerint az ügyben a „legkeményebben" Bastiaan Belder holland képviselő szólalt fel: a koppenhágai kritériumok figyelembe vételét kérte számon, illetve az iránt érdeklődött, hogy milyen mértékben tartják tiszteletben Romá niában a vallási jogokat, mi a helyzet az elkobzott egyházi ingatlanok jogorvoslata terén, valamint ki vannake téve zaklatásoknak a nemzeti kisebbségek. KónyaHamar Sándor szerint valószínűleg azért került háttérbe a kisebbségek kérdése, mivel egy olyan országban, ahol az illető közösség érdekképviseleti szervezete a kormány tagja, központi intézményeket vezet, természetes folyamatnak kellene lennie a kisebbségek problémáinak megoldása. Mint mondotta, ezt az álláspontot korábban maga Olli Rehn is egyérte lműen megfogalmazta. Az RMDSZ politikusa úgy véli: egészen bizonyos, hogy Románia 2007ben elnyeri az EUtagságot. Egyre világosabban körvonalazódik viszont az, hogy a felvétel és az integráció nem ugyanazt jelenti, mert a felvétel után az integrációs ne hézségek következnek. vissza A Smer megszüntetné a magyar iskolákat? - Szlovák tanintézetek felügyelnék a tagozattá váló nemzetiségi iskolákat Felvidék.ma Dátum: 20060428 01: Forrás: • Sz. É. (Hídlap) Megszüntetné a nem zetiségi iskolák önállóságát, és azokat a szlovák tannyelvű intézmények kihelyezett tagozataiként működtetné a június 17én esedékes szlovákiai parlamenti választás megnyerésére legesélyesebbnek tűnő párt, a Smer. Legalábbis ezt javasolja a párttal szoros kapcsolatot ápoló szakszervezeti tömörülés. Az MKP politikusai szerint elképzelhetetlen, hogy bármilyen módon csorbuljon a magyar iskolák önállósága.
