Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-27
10 Eldurvult kampány Montenegróban Magyar Nemzet 2006. április 27. Szerző: Sebestyén Imre Úgy elmérgesedett a montenegrói függetlenségi népszavazás előtti politikai harc és oly mértékbe n eldurvult a kampány, hogy Miroslav Lajcsák EUmegbízott tegnap Podgoricába utazott tárgyalni a két tábor – a kiválást és a közös állam fenntartását támogatók – vezetőivel. A látogatást megelőzően az EU közbenjárására kiengedték a börtönből Dragan Garics ügyvédet és Nikola Medojevicset, a referendumbizottság tagját – mindketten unionisták – , akik az alapos gyanú szerint hamis okmányokkal, hamisított aláírásokkal igyekeztek új nevekkel bővíteni a szavazói névjegyzéket, amely egyébként így is már 19 ezer né vvel gyarapodott, s nem nehéz elképzelni, hogy egy ilyen kis választótestület esetében mit jelent minden szavazat. Az esetet súlyosbítja, hogy a visszaélést maga a referendumbizottság tagja követte el. Az utóbbi napokban a szavazók listájáért folyt a küzde lem: kik vehetnek részt a referendumon és kik nem? A Szerbiában élő montenegróiak nem szavazhatnak, amit Belgrád erősen nehezményezett. A listát kedden éjfélkor zárták le 477 483 névvel. Bővítése már csak bíróság útján lehetséges. Predrag Bulatovics, az el lenzék vezéralakja, az unionisták vezetője nemcsak a referendumbizottság munkájának, hanem a népszavazásnak a bojkottját is kilátásba helyezte, ha az EU közvetítése nem jár eredménnyel. A podgoricai Republika szerint az ellenzék taktikája, hogy felduzzaszt ja a választótestületet a maximumig, aztán pedig az utolsó pillanatban az obstrukció fegyverét veti be, így nem lesz meg a kötelező részvételi arány. Ezt a forgatókönyvet húzta át a vádemelés. A rendőrség éppen ezért több helyen ellenőrizné a listákat, neh ogy másutt is „holt lelkeket” találjanak. Milo Djukanovics miniszterelnök mindazonáltal derűlátó. Arra számít, hogy hatvanszázalékos lesz az igenek aránya. Hegyi a Balkánról. Hegyi Gyula szocialista európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament délke leteurópai delegációjának tagja cikket közölt a The Guardian című angol napilap tegnapi számában a balkáni helyzetről. Az EP magyar tagja szerint újabb és újabb miniállamok létesítése a térségben ellentétes lenne Európa érdekeivel. Koszovó vagy Montenegró függetlenné válása az etnikai feszültségeket sem oldaná fel, hiszen ez esetben a koszovói szerbek és a montenegrói albánok kerülnének kisebbségi helyzetbe. Hegyi szerint az lenne a megoldás, ha az Európai Unió világossá tenné: BoszniaHercegovina, SzerbiaMontenegró és Koszovó népei csak akkor válhatnak az EU tagjaivá, ha előtte képesek egymással békésen együtt élni és működni. Szerbia jövőjét a szerző úgy képzeli, hogy Koszovónak, Montenegróhoz hasonlóan, önálló köztársasággá kell alakulnia a laza államsz övetségen belül. Ebben a rendszerben Hegyi szerint a Vajdaságnak is széles körű autonómiát kell kapnia. vissza Gál Kinga brüsszeli felszólalása Erdély.ma [ 20060427 - 00:38:07 ] Tegnap tartották Brüsszelben az Európai Parlament plenáris ülését, melyen az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták képviselőcsoportja is résztvett. Gál Kinga, a Néppárti Képviselőcsoport tagja a plenáris ülésen való felszólalásában egy kérést intézett a Bizottsághoz Ro mánia és Bulgária Uniós csatlakozásával kapcsolatban. Már beszéde elején megfogalmazta a két ország legsúlyosabb problémáit, miszerint Románia és Bulgária uniós csatlakozásának kapcsán leginkább az igazságszolgáltatási rendszer reformja és a korrupció ell eni harc ad okot aggodalomra. Emailek és levelek tucatjai tanúskodnak arról, hogy a törvények egyszerű elfogadása nem elégséges a problémák megoldásához, vagy a helyzet érdemi megváltoztatására. Ezért úgy véli, a Bizottságnak követnie kellene a jogszabály ok gyakorlatba ültetését és azok tükröződését a mindennapok gyakorlatában. Noha gyakran megkérdőjelezik, hogy a kisebbségek helyzete valóban olyan fontos részee ennek a folyamatnak, a kérdéskörnek a Koppenhágai kritériumok közé történt felvétele - és az a tény, hogy a 10 új tagállam csatlakozásakor ezt szigorúan figyelték - jól mutatja a kisebbségek ügyének fontosságát. Ugyan a magyar kisebbség esetében számos probléma került felszínre, melyekkel a kisebbség képviselői, az Európai Parlament határozatai é s a Bizottság jelentései is foglalkoznak, ezek azonban még mindig megoldatlanok. Ezek a problémák annak ellenére is léteznek, hogy a magyar párt tagja a hatalmon lévő koalíciónak, és hogy a kormány sok ígéretet
