Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-26
11 Az intézmény 1871 és 1907 között 2700 ösztöndíjat folyósított a feltörekvő román politikaikulturális elit tagjainak. Például Octavian Goga és Petru Groza is Gozsdusegélynek köszönhetően tudta befejezni tanulmánya it – jegyzi meg Vincze Gábor. Bonyodalmak két világháború miatt Mivel az alapítványnak nem csak az üzleti, hanem a kulturális életben is nagy befolyása volt, nem csoda, hogy a trianoni békeszerződés óta folyamatosan vita van körülötte. 1921 után a vagy on Budapesten maradt, de a nagyszebeni kuratórium Romániához került. A magyar fél rekompenzációs alapon képzelte el az ügy rendezését: az 1932ben 2,2 millió pengősre becsült Gozsduvagyon visszaszolgáltatásért cserébe elvárta, hogy a román fél is adja v issza az 1919ben jogtalanul elkobzott ingatlanokat. A két fél hosszas vita után 1937ben állapodott meg, de ezt a szerződést a ratifikáció ellenére elsodorta a második világháború. A következő megállapodás ismét hosszabb halogatás után 1953 júliusában j ött létre a Magyar, illetve a Román Népköztársaság kommunista kormányai között, miután a román fél belátta, ha kölcsönösen fizetni kéne egymásnak, akkor a magyar fél jóval nagyobb kártérítésre tarthatna igényt a Romániában elkobzottállamosított vagyontárg yak után. Tiszta lap Az 1953as megállapodás minden követelést "kölcsönösen megszűntnek" mond ki, egyúttal mindkét állam kölcsönösen lemond a másik ország területén levő ingatlan és ingó vagyontárgyairól. A magyarországi román érdekeltségeket 1948 után államosították, így a Gozsdualapítványt is 1952ben. A vagyon sorsáról a vita az 1990es években kezdődik újra, mikor a nagyszebeni ortodox érsekség (mitropolia) újra Gozsdu néven hoz létre alapítványt, és ezt romániai bíróság az eredeti intézmény jogu tódjának mondja ki. Az egyház – és a bukaresti sajtó egyik része – az 1953as megállapodást félreértelmezve azzal érvel, hogy az magánvagyonra nem vonatkozott, és visszaköveteli az alapítványt, jelentősen felülbecsülve, egymilliárd dollárra taksálva annak jelenlegi értékét. Privatizáció és újraalapítás De eközben az erősen leromlott állapotban levő Gozsduudvart 1999ben magánbefektetőknek eladták. Az ingatlan üzleti értékét jól jelzi, hogy az udvar felújítását irányító Autóker Holding Rt. befektetését 8 milliárd forinttal hitelezi a Magyar Külkereskedelmi Bank – ez 37 millió dollár, bőven alatta az egymilliárdnak. A magyar és a román kormány a maga részéről azzal kívánta rendezni a vitát, hogy kormányközi megállapodással gyakorlatilag újraalapította a Gozsdualapítványt. Az új intézmény működésébe azonban az eredeti kedvezményezettnek, az ortodox egyháznak semmi beleszólása nem lenne, s valószínűleg a vagyonon kívül ez fáj a szebeni mitropolitának. Az új közalapítvány 55 tagját és két társelnökét a két kormány delegálja, és formailag annyi köze lenne a Gozsduudvar projekthez, hogy a felújított ingatlanban kapna székhelyet (az alapító kormányközi megállapodást románul lásd itt. A megállapodás bukaresti ratifikálása függőben van, mert egyrészt a kép viselőház jogi bizottsága elég sajátos jogértelmezéssel módosítani próbált egy nemzetközi megállapodást, majd utána az alsóház az egészet leszavazta (lásd Államközi botrány? c. tudósításunkat). A ratifikáció április 11én került a szenátus napirendjére. A felsőház költségvetési, illetve külügyi bizottságának május 5ig, a jogi bizottságnak május 10ig kell véleményeznie a szöveget. Mennyit ér most az alapítvány?
