Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-24
13 [ 20060424 - 08:32:55 ] Közel háromszáz oldalas felmérést készített az összes hazai kisebbség helyzetéről az Etnikumközi Kapcso latok Hivatala és a kolozsvári Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ. „Betekintést nyerhetünk a romániai kisebbségek jelenlegi helyzetébe, és a továbbiakban lehetőség nyílik a művelődésügyi, oktatási és tanerőellátási, gazdasági, turisztikai, illetve c ivil szervezetekkel kapcsolatos információkkal való folyamatos bővítésre - magyarázta Markó Attila, aki már kinevezésekor elhatározta, hogy elkészítteti ezt a felmérést. - Az Európai Bizottság eddigi országjelentéseiben mindig szerepelt az az elmarasztal ó megjegyzés, hogy Romániában viszonylag jók a kisebbségek jogait védő törvények, alkalmazásuk azonban nem megfelelő. Ezen akarunk változtatni." Az 1300 területiközigazgatási egységben, kérdőíves módszerrel végzett kutatás többek között arra nyújt válasz t, hogy a kisebbségek esetében melyik településen, miként alkalmazzák a kétnyelvű feliratokhoz, helységnévtáblához, az anyanyelvi oktatáshoz, a közintézményekben történő anyanyelvhasználathoz való jogot. A tizennégy - bolgár, cseh, horvát, német, görög, m agyar, lengyel, oroszlipován, szerb, szlovák, tatár, török, ukrán és roma - kisebbségre kiterjedő felmérés a magyarság esetében azt mutatja, hogy 13,25 százalékban semmiféle közigazgatási anyanyelvhasználati jog nem jár. Ez azt jelenti, hogy az 1366 ter ületiközigazgatási egységben élő több mint 190 ezer magyar nemzetiségű hazai állampolgár nem intézheti ügyeit anyanyelvén a közintézményekben. A felmérés arra is kitér, hogy a magyarság alig 23 százaléka él olyan közösségben, amelynek aránya az adott tele pülésen nem éri el a 20 százalékos küszöböt, továbbá rámutat, hogy 73 településen az előírások ellenére sincs kétnyelvű helységnévtábla. „Nekünk azt kell megnéznünk, hol nem tartják tiszteletben a kisebbségek jogait, hiszen a magyar lakosság 75 százaléka például területileg úgy oszlik meg, hogy eléri, illetve meghaladja az adott település lakosságának 20 százalékát" - közölte Markó Attila, aki lapunknak azt is elmondta, hogy a felmérést eljuttatják Vasile Blaga közigazgatási miniszternek, és felkérik a tör vényes jogok biztosításához szükséges intézkedések megtételére. A tanulmány ajánlásai között az is szerepel, hogy az új területiközigazgatási egységek létrehozására vonatkozó kérvények elbírálásakor kötelező módon kérjék ki a Etnikumközi Kapcsolatok Hiva talának véleményét is. vissza Gujdár Gabriella Új magyar szó Tőkés: „az eredmény az RMDSZ politikájának a megerősödését jelenti" [ 20060424 - 08:19:11 ] Hogy értékeli Tőkés László, királyhágómelléki református püspö k, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a választási eredményt? - Óvatos bizakodással reméltem azt, hogy a Fidesz Magyar Polgári Szövetség fordítani tud az első választási forduló eredményein. Azonban látnivaló, hogy ez nem sikerülhetett, elsősorban az ért, mert az MDFaffér teljesen derékba kapta a nemzeti oldalt. Az MDF valójában ugyanazt a szerepet töltötte be most, mint négy évvel ezelőtt a Centrum Párt, másfelől a kormánypropagandát messzemenően választási propagandára felhasználó kormánykoalíció eg yenlőtlen harcban győzte le a nemzeti oldalt, a vidék mozgósítása nem sikerült. - Mit vár a mégiscsak újonnan alakuló kormánytól? - Úgy tűnik, hogy ez a választási eredmény egyértelműen az RMDSZ hivatalos politikájának a megerősödését eredményezi. Az RM DSZ viszont nem azonos a határon túli magyarsággal, tehát a határon túli magyarság méginkább kiszolgáltatottá válik Bukarestnek, Budapestnek és az RMDSZnek. Ebben a helyzetben azt tartom
