Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-22
8 Ugyanitt, Colónnál lépünk vissza Argentína területére. Buenos Airestől még csak 350 kilométerre vagyun k. Az utak minősége errefelé szinte kifogástalan, sok a nyílegyenes szakasz. Átkeltünk Entre Rios tartományon, s a corrientesbeli Paso de los Libres városban esteledett ránk, ahol óriási híd vezet át Brazíliába. A harmadik napon megérkeztünk Missiones tart ományba, amely leginkább arról nevezetes, hogy trópusi klímája a maté termelésének kedvez. A maté leveleit ledarálják, s azt teaként forgalmazzák világszerte. A yerba maté olyan ital, amely fáradtság esetén élénkít, feszült állapotunkban pedig nyugtat. Bue nos Airestől mintegy 1400 kilométert megtéve érkeztünk meg a paraguayi határ közelében található Corpusba, ahol egész utunk során a legfájdalmasabb tapasztalatokat szereztük a délamerikai magyar diaszpóra eltűnéséről, sorszerű asszimilációjáról. Elhagyott falu. Ez jutott eszembe Corpus első, bozótosba vesző házait látva, ahogy a paraguayi határfolyó felé vezető és a semmibe szakadó úton araszolt autónk. Csendben kerültünk meg egy romos kétszintes épületet. Arrébb, a falucska főterén is csendes házak sorako ztak. Az omladozó falak és a lehúzott redőnyök arról árulkodtak, hogy lakóik kihaltak, vagy valamikor teherautókra rakták értékeiket, és elmentek a jobb élet reményében. Missiones tartományban szétszórtan magyar telepesek is éltek. Az egyetlen jelentős mag yar közösség az Alto Paraná partján, itt, Corpusban alakult meg. Az elsők 1901ben érkeztek, s azért jöttek el ilyen messzire a fővárostól, mert az állam családonként száz hektár területet adott a telepeseknek, amelyet az esőerdő ritkításával, irtásával ke llett kiszakítaniuk. A Corpus településnév korábban is létezett: a jezsuita misszionáriusok épületegyüttese itt állt a XVII. században, ám falut a magyarok alapítottak. Az első magyar telepesek egyike – a legprecízebb, nyolcvanas években kiadott Argentína útikönyv szerzője, Balázs Dénes szerint – Tóth János volt, aki korábban Brazíliában és Patagóniában keresett megélhetést. Az első szekérkaravánnal érkezett Dosztál János, Kulcsár István és Tóth Sándor is feleségestül és gyerekestül. A felperzselt erdő hely én babot, dohányt, kukoricát és cukornádat termesztettek. Később Tóth János brazíliai tapasztalatai alapján maté yerbával kísérletezett, amely bevált, és rövidesen elterjedt a környéken. Tóthék sikeres vállalkozásának gyorsan híre ment a nincstelen magyar bevándorlók között, és két évvel később, 1903ban 89 család érkezett Corpusba. Ők már csak 50 hektár erdőt kaptak, a még később érkezettek pedig semmit sem. Ennek ellenére egyre inkább szállingóztak Corpusba a magyarok, s az 1920as évek végére már 40 mag yar család élt itt mintegy 200 fős létszámmal. Templomot építettek, magyar iskolát alapítottak. Rozsdás lakatot látok a helyi bár ajtaján is. Csak egy helyen van némi mozgás, a sarki boltban. Éppen áruféleségeket rendez a boltos. Minden kapható nála az éto lajtól a rozsdamarón át a kerti kapáig. Amikor spanyolul közlöm vele, hogy Magyarországról jöttünk, kézzellábbal magyarázza, hogy a faluban magyarok is éltek, s leszármazottaik közül kettőthármat meg is találni itt, igaz, ők már semmit sem értenek őseik nyelvén. Mutatja is a kérésemre előkotort tartományi telefonkönyvben a Corpushoz tartozó neveket. Ignacio Nemeth, Kamenyi Zoltan, Toth Iuma és Toth Juan nevét találom meg benne. Felkeressük a temetőt. Hosszú út vár ránk az esőerdő ösvényein, a boltos Anton io kalauzol minket. A fák tövében furcsa alakú, világoskékre, zöldre festett sírok állnak. Járunk a sorok között, magyar neveket találunk. A sírkövek arcképei nehéz életről tanúskodnak. Nincs dokumentum arról, hogy honnét jöttek. Emléküket a faluban nem őr zi semmi a köveken kívül. Még az általuk építtetett templom sem. Budapesttől tizennégyezer kilométerre. vissza Készítette: Balogh Zsuzsanna i a Figyelőben előford uló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság
