Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-20
8 A magyar, a román és a szerbiamontenegrói külügyminiszter szerződést írt alá a h árom ország határának találkozási pontján elhelyezendő hármas határjelről, és annak karbantartásáról. Razvan Mihai Ungureanu szerint a találkozó résztvevői támogatták azt az elképzelést, hogy a DKMT keretében mindhárom ország gazdasági érdekeit szolgáló ip ari park létesüljön a közös határnál. vissza Lehetőség a magyarmagyar viszony újragondolására Új Magyar Szó 2006. április 20. Szerző: Kis Tibor, Népszabadság Egyenlő közelség. Nem feltétlenül van igazuk azoknak, akik úg y gondolják az anyaországban, hogy valójában Orbán Viktor diktálta az erdélyi 22ek levelét. Ha végigpillantunk az aláírókon, Szász Jenőtől Sógor Csaba szenátorig, kétség sem férhet hozzá, hogy a szóban forgó politikusok, papok, közéleti személyiségek eset ében nincs szükség külön késztetésekre az Orbán melletti hűségnyilatkozatokhoz. Az illetők már régen magukévá tették a Fidesz üdvtanát, és teljes szívvel hirdetik: Dávid Ibolyának feltétlenül össze kell fognia Orbánnal. Vagyis nem maga a kiállás a meglep ő ez ügyben. Inkább a folytatás. Egyrészt az, hogy a 22ek azóta is 22en maradtak; kezdeményezésük elszigetelődni látszik. Az pedig akár pofonnak is mondható Orbán szempontjából, hogy a nyílt levél nyílt ellenkezést szült egy olyan közegben, amelyet a Fid esz régóta a maga terrénumának tekintett. Nem minden alap nélkül egyébként. 1998 óta a határon túli magyar közösségekben Orbánék megosztó politikája, a Fideszklientúrát díjazó támogatási rendszere súlyos károkat okozott. A kisebbségi vezetők - hol jószá ntukból, hol pedig a nyomásnak engedve - zömmel felsorakoztak a Fidesz mögé az előző országgyűlési kampányban, majd pedig a kettős állampolgárság ügyében tartott népszavazáson. Azóta a magyarmagyar kapcsolatok mélypontra zuhantak - a határon túliak közül sokan nemcsak a Gyurcsánykormányra, hanem az anyaországi szavazókra sértődtek meg. Utóbbiak viszont a szomszédból áthallatszó nemzetárulózást vették rossz néven. Ugyanígy kormányzati részről is mindvégig jelen volt a gyanakvás a legutóbbi években. Nem egyszerűen azért, mert Duray, Bugár, Kasza, Tőkés és a többiek fenntartás nélkül tették le a garast négy évvel ezelőtt Orbán további kormányzása mellett. Súlyosabban esett a latba, hogy sok határon túli vezető még a kormányváltás után sem volt hajlandó ész revenni: az anyaországi támogatás normális körülmények között nem pártfüggő, ezek a pénzek az összes magyar adófizető forintjaiból származnak. Mindenképpen a józanodás jeleként értékelhető, hogy a mostani kampányidőszakban a kisebbségi ügy nem kapott akk ora hangsúlyt, mint legutóbb. Ebben vélhetően szerepet játszott, hogy a Fideszstratégák (főleg a kettős állampolgárság körüli ellentmondásos visszhangra való tekintettel) határon túli szövetségeseik esetében ezúttal maguk is a korlátozott szerepvállalást ítélték hasznosabbnak. Ennél persze fontosabbnak bizonyultak a kisebbségi közösségekben teret nyerő új felismerések. Leginkább annak a véleménynek a széles körű elfogadása, hogy az anyaországi választás nem az ő kompetenciájuk. Nagy eredmény, hogy a dolg ok mára eddig jutottak. Tekinthetjük ezt a mostani kampány egyik legtávlatosabb eredményének. Olyan hozadéknak, ami akár a magyarmagyar viszony újragondolásában is mérföldkő lehet. vissza Meglepően magas bérek - Az állami szektorban feltűnően zsugorodott a létszám Világgazdaság 2006. április 20. KERESETEK. Gyorsult a bérkiáramlás a tél végén a gazdaságban – a versenyszektorban éves szinten két számjegyű bruttó keresetnövekedést jegyzett a Központi Statisztikai Hivatal. A februári adat azért is meglepő, mert az áfacsökkentés hatására az idén rendkívül moderált, 22,5 százalékos inflációra számíthatunk csak, így a bérköltségek emelkedése feltehetően nincs összhangban a termelékenység javulásával. A magas számokhoz hozzájárul az is, hogy a pénzügyi szektorban jelentős értékben fizettek ki prémiumot és egyéb egyszeri juttatásokat – bizonyára még az előző évi vállalati nyereség „örömére”. Ez a terület egyébként továbbra is kimagaslik a kereseti rangsorból: az első két hónapra je llemző bruttó 428 ezer forintos átlagfizetés messze meghaladja a többi ágazatban kínált béreket. Ugyanakkor az alacsonyabb bérszínvonalú ágazatokban is kilenctíz százalékos keresetemelkedés
