Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-18
5 eladósodott. Ki az, aki ebben a helyzetben képes objektíven írni? - állapította meg Gáspárik, hozzáfűzve, hogy éppen a legnagyobb közvéleményformálók voltak a legnagyobb adósok. A CNA alelnöke hangsúlyozta: a román sajtó a román politikusokhoz hasonlóan gyakran használja fel a "magyar kérdést" figyelemelterelés céljára. A Ziua című napilap főszerkesztője (egy nagyobb sajtótröszt vezetője) ellen például büntetőeljárás indul, fél lábbal a börtönben van, ezért minden erőfeszítésével a románság leg nagyobb "megmentőjeként" kíván feltűnni. Ezért éppen ez a lap folytatott az elmúlt hónapokban szélsőségesen magyarellenes kampányt. A CNAnak azonban van mozgástere - mondta az alelnök , hiszen a műsorfelügyelet keretében van mód a tartalmi szűrésre, bírságolásra. Ügyelnie kell például arra, hogy a hatalmon lévő politikai erőknek ne legyen túlsúlyuk. Fontos a kiskorúak védelme. A testület bünteti azt is, ha a médiában uszítás folyik. Gáspárik elmondta: a CNA a frekvencia és a műsorszolgáltatói jo g elosztásakor azt a szempontot tartja szem előtt, hogy nagyjából minden kisebbségi kategória (etnikai, vallási, nyelvi, ideológiai, művészeti) megkapja a neki szóló műsorszolgáltatót. A testület nemrég első ízben döntött úgy, hogy Kolozsváron nyelvi szemp ontok alapján ítél oda rádiófrekvenciát, pályázatot írt ki cégek számára, hogy létrehozzák az első magyar nyelvű kereskedelmi rádióadót. Arra a kérdésre, hogy miért is ír blogot (amely a www.transindex.ro honlapon is lehívható), Gáspárik Attila kifejt ette: hiánypótló fórumot akart teremteni, amely kimondottan a média kérdéseivel foglalkozik. Az olvasók gyorsan és közvetlenül reagálnak, a blogban bátrabban megírják véleményüket. Gáspárik szerint a romániai magyar sajtó legfőbb erénye, hogy egyáltal án létezik. Úgy látja azonban, hogy ez a sajtó túlságosan szemérmes, mindenre igenlő, némán követi az eseményeket, nem provokatív, nem gerjeszt érdemi vitákat a közélet kérdéseiről. Ez vonatkozik mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ) hű, mi nd az annak politikájával szemben álló lapokra. Gáspárik szerint a "lojalitás" ma érvényesülő formája nem tesz jót a közéletnek, mert az csak az igenlést jelenti. "Hiányolom a romániai magyar sajtó egészséges kritikai szellemét. Az igazi lojalitás azt jele nti, hogy nyílt kritikával is tudom illetni az adott jelenséget, lényegi kérdéseket vetek fel. Nem jó az állandó bólogatás" - véli az interjúalany. Gáspárik szerint az országos napilapoknak - így a bukaresti Új Magyar Szónak és az erdélyi Krónikának - kifejezetten használ a konkurenciaharc. Bíráló szóval illette ugyanakkor bizonyos megyei lapok ve zetőinek monopolhelyzetét. Elgondolkoztatónak tartja például, hogy valaki tizenhét éve főszerkesztő, pedig nem is pályázat útján került oda. Ez a fajta bebetonozás jellemző a romániai magyar közéletre" - vélte Gáspárik. Szerinte a romániai magyar sajt ó sem esett át a rendszerváltás utáni megtisztuláson, ha majd ez megtörténik, a közélet is tisztább lesz, és csillapul majd az a nagy gőz is, amely ma még feszíti a legitimizált és nem legitimizált romániai magyar szervezeteket. Ha ez a sajtó pluraliz álódott volna, a romániai magyar közélet is pluralistább lenne - állapította meg Gáspárik Attila, aki szerint a sajtónak lett volna lehetősége kezdeményezőbb módon hatni az RMDSZen belüli ideológiai műhelyek működésére, jóindulattal, de alaposabban körülj árhatta volna az RMDSZ legfontosabb döntéseit - mondta Gáspárik Attila. vissza Romániai magyar értelmiségiek egy csoportja nem tartja helyesnek Erdélyből üzengetni Dávid Ibolyának Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti : Bukarest, 2006. április 14., péntek (MTI) - Az MDFnek nem kell az önfeladást választania, az erdélyi magyarságnak pedig nem szabad beleszólnia abba, ami a magyar választásokon történik - így összegezhető azoknak a válaszoknak a tartalma, amelyeket e rdélyi értelmiségiek adtak a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) körkérdésére. A határon túli magyarságnak nem szabad beleszólnia a magyarországi politikába - vélekednek erdélyi közéleti személyiségek annak a korábbi levélnek a kapcsán, amelyben huszonkét e rdélyi egyházi vezető, író és politikus arra kérte az MDF elnökét, ne határolja el magát egy jobboldali összefogás gondolatától. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője úgy fogalmaz: "A választások eldöntése nem ránk tartozik, az viszont igen, hogy ki mi ként törődik a határon túli magyarokkal, milyen kapcsolat alakul ki a győztesek és a határon túli magyarok között". Varga Gábor író, a Szabadalmi és Márkavédelmi Hivatal elnöke úgy vélte, az erdélyi magyarságnak egyenlő közeltartással kell viszonyulnia a magyarországi politikai szereplőkhöz, nem beavatkozva, hanem tudomásul véve, tiszteletben tartva a magyar választók akaratát. Az MDF többször bizonyította az elmúlt tizenöt évben, hogy van szíve és érzéke partnerként és nem alárendeltként kezelni az erd élyi magyarságot - fűzte hozzá az író.
