Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-14
6 nyerhetnek belőle.” A főszerkesztő ehhez hozzátette, hogy „a könyv készítése során nagyo n sok támogatást kaptunk a helyi emberektől, a helyi önkormányzatoktól, velük egyetértésben alakult ki a könyv struktúrája. A könyvekben bemutatjuk a városok történetét alapításuktól, napjainkig, de az újkori magyar történelemre koncentrálunk. A könyvben s zerepelnek a városok gazdasági, kulturális adottságai, eredményei is.” Dr Karvalics László, tudósítónknak, az adományozásra vonatkozó kérdésére, a következőt válaszolta: „Amikor mi ezt a könyvet felajánlottuk az volt a célunk, hogy erősítsük a határon tú liak és az itt élők közötti kapcsolatot. Talán ez a szolidaritás közelebb hozza egymáshoz a határon túli magyarságot és a határokon belül élőket.” A bemutató alkalmával Szabó Vilmos államtitkár, tudósítónknak adott nyilatkozatában kihangsúlyozta, hogy az ért tartja nagy jelentőségűnek ezt a könyvadományt, mert eddig csak korlátozott számban szerepeltek az adományok között új könyvek. Az eddigi adományok elsősorban szociális jellegűek voltak, katasztrófákhoz, árvízhez, rendkívüli eseményekhez kapcsolódtak.” Szabó Vilmos ehhez hozzátette: „Magam azt tartom kiemelkedőnek, hogy az adományozás terén eljutottunk a kultúráig, az oktatásig. Ráadásul, ebben az esetben egy olyan drága könyv sorozatról van szó, amelyet nem biztos, hogy a határon túl élők meg tudnána k engedni maguknak, hogy megvásárolják. Már korábban is sikerült a határon túli magyar oktatási intézmények számára könyveket juttatni, de azok egyike sem volt újonnan kiadott könyv. Itt, ebben az esetben egy hazai könyvújdonság jut el a hazai magánemberek , vállalkozások adományaként Erdélybe, Vajdaságba, vagy Kárpátaljára.” A Határon Túli Magyarok Hivatala segít majd megfelelő helyekre eljuttatni az értékes könyveket. Erről beszélt tudósítónknak Komlós Attila a HTMH elnöke, aki elmondta, hogy „elsődlege sen a felsőoktatási intézményeknek, az egyetemi könyvtáraknak szánjuk a könyveket. A könyvújdonságból kap majd például, Szlovákiában a Sellye Egyetem, a Nyitrai Tanárképző Főiskola, Ukrajnában, Beregszászon a II. Rákóczi Ferenc Tanárképző Főiskola, az Ungv ári Egyetem Magyar Történeti Tanszéke, Romániában a Sapiencia Egyetem a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a csíkszeredai kampuszok, de kap majd a könyvekből a nagyváradi egyetem is. Eljuttatunk példányokat a vajdasági oktatási intézményeknek is. Számos hatá ron túli könyvtárnak is szánunk a könyvekből. Ugyanis úgy tartjuk, hogy ezek a könyvek jól hasznosíthatók a diákok számára. Ez a négy kötet nem egy színes turisztikai album, bár vannak benne nagyon szép színes fotóillusztrációk, a könyv főként a történeti, a kulturális és a gazdasági részeivel nyújt fontos, érdekes információkat a magyar városok múltjáról és a rendszerváltozás óta eltelt időszakról.” A könyv HTMH – beli sajtóbemutatóján is felvetődött, hogy jó lenne, ha a négy eddig megjelent kötet kiegés zülne egy újabb ötödik kötettel, amelyben hasonló színvonalon, de a határon túli magyar városokkal ismerkedhetnének meg a magyarországi olvasók. Komlós Attila, a könyv ötödik kötetének megjelentetésére, vonatkozó javaslatra a következőt válaszolta: „Ha é n lennék a kiadó, bizony elgondolkodnék arról, hogy igaz, hogy nagy munkával jár egy ilyen kötet elkészítése, de én bizony vállalkoznék egy ilyen könyv megjelentetésére. A sajtótájékoztatót megelőzően tárgyaltunk a Kiadó igazgatójával és ott is felmerült a gondolat a könyv folytatásáról. Való igaz, léteznek szép városokat bemutató albumok, de olyan kötet még nem jelent meg, amely a magyarországi városokhoz hasonlóan bemutatná a határon túli magyarlakta városokat. Egy ilyen kötet elősegítené a határon túl és innen élő magyarok információcseréjét, egymás jobb megismerését, mert nemcsak a napi politikai, hanem az úgymond civil információkra is szükségünk van egymásról, egymás életéről.” Barát Tamás MCOnet Erdélyi üzenet az MDFnek Új Magyar Szó 2006 . április 14. Szerző: Simon Judit Az MDFnek nem kell az önfeladást választania, az erdélyi magyarságnak pedig nem szabad beleszólnia abba, ami a magyar választásokon történik. Így összegezhetők az ÚMSZ körkérdésére adott válaszok, egy két nappal koráb bi felhívás kapcsán.