Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-06
21 Romániáról, nyilatkozta a Szabadságnak Schöpflin György. A Fideszes EPképviselő úgy látja, könnyen meglehet, hogy a májusi országjelentésből kikerülhet a ki sebbségi kérdés. – Megkérem, értékelje a hétfő esti zárt ülésen történteket. – Olli Rehn alapvetően abból indult ki, hogy Romániában jelentős haladás történt. Még vannak ugyan problémák, de Románia sokkal jobban áll pillanatnyilag, mint Bulgária. – Érde kes megjegyezni, hogy Bulgária eddig mindig „jobb jegyet" kapott. – Igen, úgy tűnik, most megfordult a sorrend. – Vajon mitől? – Rehn most úgy látja: Románia egy ideje jobban teljesít. Persze ezzel együtt még vannak komoly problémák, a jogintézés, a tör vényszékek működése, és a korrupció terén. Érdekes azonban, hogy a kisebbségi kérdésről tulajdonképpen nem akart nyilatkozni, egy fél mondatban említette a romákat, de az erdélyi magyarokkal kapcsolatos problémákra nem tért ki bevezetőjében. A jelen lévő m agyar képviselők, jómagam, Gál Kinga és Tabajdi Csaba hiába tettünk föl kérdéseket neki, ezekre Olli Rehn nem nagyon akart válaszolni. Én négy kérdést intéztem hozzá: a felsőoktatásról, az egyházi ingatlanokról, a választási törvényről és a kisebbségi tör vénnyel kapcsolatos problémákról. Válaszában az egyházi ingatlanok ügyére egyáltalán nem tért ki. Kifejtette: a középiskolai oktatás terén nincs probléma Romániában, ami pedig a felsőoktatást illeti, ott van a Sapientia Egyetem. A kisebbségi törvénnyel kap csolatos kérdésre kitérő választ adott, a választási törvényről pedig azt mondta: ezt a problémát figyelik, de itt sem lát különösebb gondot. Hangsúlyozta azonban, hogy a magyar kisebbség feltételei javultak, amióta az RMDSZ tagja a kormánynak, majd megjeg yezte: ez az a politikai párt, amelynek joga van tárgyalni a magyar kisebbség ügyében. Tulajdonképpen új elvet csempészett be, amellyel szerintem lesöpörte az asztalról a magyar civil társadalom szerepét. Ami a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban felmerülő kisebbségi gondokat illeti, nem lát problémát a bővítési biztos, de, mint mondta, még van tennivaló, például a rendőrség terén. Szerintem ezzel azt akarta mondani, hogy nincs elég magyar rendőr. A kisebbségi törvényről így nyilatkozott: ezt a Ve lencei Bizottság véleményezésének fényében módosítja a román parlament, rövidesen készen lesz az első olvasata, ennek menetét a bizottság követi. Amikor Tabajdi Csaba fölvetette a Rehn Finnországában élő svéd kisebbség státusát, a biztos nem válaszolt, eg yszerűen hallgatott. Eléggé visszatetsző volt számomra, hogy nem hajlandó kérdésekre válaszolni. Mindebből azt a következtetést vonom le, hogy a bizottság számára a romániai magyar kisebbség kérdése nem ügy, nem hajlandó beavatkozni, és úgy látom, hogy a m ájus 16án megjelenő országjelentésében nem fog említést tenni erről a kérdésről. – Vane valami teendő e tekintetben? – Véleményem szerint az alapvető probléma az, hogy a magyar civil társadalom Romániában igazából csak kis mértékben lobbizott ebben az ügyben. Ez érthető, hiszen valószínűleg élnek még a régi félelmek. – Pillanatnyi megítélése szerint tehát 2007ben csatlakozóképes Románia? – Hogy csatlakozóképese vagy sem, azt nem tudom, de úgy látom, hogy a csatlakozás már eldőlt. Ennek a valószínűsé ge most már 95 százalék körül van. – Véleménye szerint Olli Rehn miért tanúsít ilyen magatartást a magyar kisebbség kérdésével szemben? – Feltehetőleg azért, mert egy többségi nemzet tagjaként nincs empátiája a kisebbséggel szemben.
