Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-06
14 Mintegy 866 milliárd euró - ennyi lesz az Európai Unió közös keretköltségvetése a következő hét évre elosztva. Bár a tagállamok - halasztások és elhúzódó vita után - decemberben 862 milliárdban már megegyeztek, erre még az Európai Parlamentnek (EP) is rá kellett bólintania, márpedig a képviselők kevesellték az összeget. Az valóban nem nagy: alig több az EU összjövedelmének (GNI) egy százalékánál. A több fordulóban megtartott tárgyalássorozaton végül kedd éjjelre született végeredmény, az eredetileg 12 milliárd pluszt követelő EP és a legfeljebb másfél milliárdra hajlandó EUtanács négymilliárdon egyezett ki. Egyelőre "csak" politikai megállapodásról van szó: a tagállamok nagyköveti tanácsának, valam int az EP plénumának is el kell még fogadnia. Mindez akkor is biztosnak látszik, ha a nettó befizetők minden euró pluszt sokallnak; a jelek szerint az EU működőképessége veszélyeztetésének ódiumát egyik uniós intézmény sem vállalja fel. Már így is biztos, hogy a 2007ben induló nagy EUprogramok csúsznak, hiszen az Európai Bizottság legkorábban májusban foghat a végrehajtási utasítások kidolgozásához. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy vélte: az EUnak most rendelkezésére állnak azok a f orrások, amelyek a következő hét évben lehetővé teszik a szükséges fejlesztéseket. A most négymilliárd euróval nagyobb büdzséből több jut az oktatási programokra, például az Erasmusra, s a kis, és középvállalkozásokra is. Ezen felül 2,5 millárd euróval em elték az Európai Beruházási Bank garanciaalapját. A tárgyalások egy ponton a nettó befizetők hajthatatlansága miatt annyira elmérgesedtek, hogy az EP az ún. intézményközi megállapodás felrúgásával fenyegetőzött. Ennek kárvallottjai főleg az új tagállamok , köztük Magyarország lett volna, hiszen remélt fejlesztési forrásaik kétharmada forgott veszélyben. Az EP magyar képviselői ezért a mielőbbi megállapodást szorgalmazták. - Az évenkénti költségvetésre való visszatérés hátrányait nem is szabad felsorolni, a nnyira tragikusak lettek volna - nyilatkozta lapunknak Fazakas Szabolcs (MSZP), az EP költségvetésellenőrzési bizottságának elnöke, hozzátéve: "Ha nem is az ideális célt értük el, de végre nyugodtan számolhatunk az összegekkel, amelyeket Magyarországon de cemberben nyilvánosságra hoztak". - Az egyik szemem sír, a másik nevet. Magyarország egyrészt végre hozzájuthat a fejlesztési forrásaihoz, viszont az EUtanács sajnálatos hozzáállása miatt Európa továbbra is lemarad a versenyképességben, nem leszünk a vi lág legfejlettebb térsége - mondta megkeresésünkre Surján László (Fidesz). 20072013ban a hazánknak járó források évi 3,5szeres növekedést jelentenek a mostani, 20042006os időszakhoz képest, s összesen 22,6 milliárd eurót, évi átlagban pedig 3,53 milliárdot tesznek ki. Magyarország ezzel az egy főre jutó támogatásokban a 25 t agállam közül Csehország mögé, a második helyre került. Mint megírtuk, minden korábbi szabálytól eltérően a felzárkóztatási célú fejlesztések 85 százaléka európai uniós forrásból finanszírozható, ami tehermentesíti a hazai büdzsét. Hazánk számára kedvező t ovábbá, hogy az önkormányzatokat nem sújtja az áfa az EUforrások után. E két kedvezményből a kormány 3,53,5 milliárd euró költségkímélést remél. Eredmény még a saját támogatási kategóriájából éppen kieső KözépMagyarország (Budapest és Pest megye) 140 mi llió eurója, valamint az, hogy a kohéziós pénzek lakásfelújításra is felhasználhatók lesznek. Kedvezőtlen viszont, hogy az n+2 szabály csak 2010ig lazulhat n+3ra. Azaz: a tárgyévet követő két év múlva a felzárkóztatási pénzek elvesznek, s a közös EUkass zába, majd a nettó befizetőkhöz forognak vissza, ha nem használják őket időben fel. Vita nyolc tételben − A kampány végére is maradtak választási ígéretek 2006. április 6. (1. oldal) Munkatársainktól A kampány egyik utolsó jelentős eseményén a Fidesz és az MSZP miniszterelnökjelöltjeinek tegnap esti televíziós vitájában néhány új ígéret is elhangzott: kormányra kerülésük esetén Orbán Viktor a minimálbér százezer forint fölé emelését vállalta, és azt, hogy önálló tárcát hoznak létre a főváros ügyeinek koordinálására. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor kijelentette: a jövőben szocialista oktatási miniszterre lenne szükség. A gátakon dolgozó embereknek mondott köszönetet a miniszterelnökjelöltek tegnap esti televíziós vitájának kezdetén mindkét résztvevő, Gyur csány Ferenc kormányfő és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke egyaránt. Az MTV stúdiójában megrendezett összecsapáson a két politikus nyolc témában fejthette ki álláspontját, és reagálhatott – előre megszabott időkeretben – riválisa mondandójára. A szópárbaj kez detén Gyurcsány Ferenc, az MSZP
