Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-04
7 - Ez volt az egyetlen eset, amikor a testület pert vesztett a műsorszolgáltatókkal szemben - mondja Gáspárik Attila, a tanács alelnöke. A román médiafelügyelet nemcsak ebben különbözik a magyartól. Működéséről viszonylag pontos képet kaphatunk, Gáspárik ugyanis meglehetősen őszinte, helyenként nyers blogot vezet azokról az ügyekről, amelyekkel alelnökként találkozik. Gáspárik 2000ben az RMDSZ delegáltjaként került a tanácsba, rá két évre alelnökké választották. Odakerülése előtt egyetlen alkalommal szabtak ki büntetést a testület tagjai: egy, csak angol nyelven megszólaló reklám miatt marasztalták el a műsorszolgáltatót. Azóta nagyobb az érzéke nység, főként a kisebbségügyi sérelmek iránt. Jelenleg az éves büntetések húsz százalékát teszik ki a magyar kisebbséget érintő ügyek, de ha a romákat is beleszámítjuk, már harminc százalékra szökik fel az arány. Minden idők legnagyobb szankcióját - százmi llió régi lejt - is egy magyar vonatkozású ügy váltotta ki. Nemrég a National Tv vendégeként Pavelescu parlamenti képviselő és Eckstein Kovács Péter beszélgetett arról a nagy port felkavart uniós jelentésről, amelyet Frunda György készített. A műsor ideje alatt magyargyalázó mobiltelefonos üzenetek futottak a képernyőn. De innen már idézzünk Gáspárik blogjából: "Sokan azt vitatták, hogy az SMSek felelőssége a küldőké. Elfogadható lehetne (mondjuk), ha nem ismételnék meg a műsort másnap ugyanebben a formába n... Sajnos minden lyukból újra támad a nacionalizmus." "Példát akartunk statuálni, ugyanis mi úgy véltük, hogy a műsorszolgáltató mindenért felel, ami az üvegen megjelenik. A büntetéssel tehát ösztökélni akartuk a dolgokat, mert nem egyedi jelenségről v olt szó. Most csend van, és a csatornák szűrik az üzeneteket" - magyarázza Gáspárik. Mára sikerült meggyökereztetni azt a kívülállók számára talán pofonegyszerűnek vélt elvet, hogy kisebbségi ügyekről szóló műsorban kötelező az adott kisebbség képviselői t is megszólaltatni". A magyarromán tévéfront azonban nem csupán a háborúról szól. Időnként akadnak üdítő, békés kivételek is. "Tegnap felhív telefonon egy román ember és bejelenti, hogy meghív Nagykárolyba, a százszázalékos magyar nyelvű csatornájának beindítására. Méghozzá március 15re, mert ugye ez úgy dukál. Műholdon keresztül fog sugározni, mondja, mert megéri. A csatorna neve: Fény Tv. Ilyenkor megőrülni látszom. Ha Nagykárolyban megéri műholdazni, akkor mi miért vitatkozunk, vitatkozunk, vitatkoz unk? Mindjárt felébredünk, hogy mások fogják megcsinálni az erdélyi magyar tévét. Mikor váltjuk már le a magyar melankóliát, kiábrándultságot..." (Részlet Gáspárik blogjából) Azóta már túl vannak a második százmilliós tételen is. A vétkesnek talált csato rna műsorában Románia fővarázslónője elemezte a romániai politikai helyzetet. Egyúttal a fehér mágia képviselőjének elérhetőségeit is feltüntették, ha esetleg valaki semlegesíteni szeretné a szemmelverést, vagy visszavarázsoltatná elkóborolt feleségét. Az okkult tudományra természetesen nem volt vevő az audiovizuális testület. S bár időnként hajlamosak vagyunk lesajnálni keleti szomszédunk jogi és egyéb teljesítményét, ám a román audiovizuális törvény több szempontból korszerűbb magyar társánál. A már ado tt jogi keret alapján határozatokat, szekundér törvényeket dolgoznak ki. Ezeket folyamatosan egyeztetik a szakma képviselőivel, a különböző civil szervezetekkel, és a reklámszabályozó testületekkel is. Az egyeztetés lényege a párbeszéd és a meggyőzés. S ta lán épp ezen elvek tiszteletben tartása miatt hozzák ki a felmérések rendre a legtiszteltebb és leginkább elfogadott testületnek az audiovizuális tanácsot. Romániában. - A magyarországi kollégáknak mereven kell ragaszkodniuk a tíz évvel ezelőtti médiatörvé nyben leírt kottához. Nálunk viszont, ha látjuk, hogy valamit semmi esetre sem akarnak betartani, akkor tudjuk, hogy rossz a határozat és megváltoztatjuk, magyarázza az alelnök. A román törvény sokat bíz a piaci versenyre és nem korlátozza a nyereséget, ami nagyon vonzó a külföldi befektetők számára. - Nem kérünk sugárzási díjat, mert semmilyen szolgáltatást nem adunk. Filozófiánk alapja a szabad információcsere, minél kevesebb hatósági beavatkozással - teszi hozzá Gáspárik. Emiatt is több magyar csatorna tette már át a székhelyét Romániába. A romániai hatóság megítélésén az is segít, hogy minden testületi ülés nyilvános. Bárki bejöhet az utcáról és követheti a vitát. (Magyarországon ez nem így van, sőt.) A vétségek tudatosításában pedig már odáig jutott ak, hogy az esetek többségében nem hivatalból indítanak vizsgálatot, hanem lakossági bejelentés alapján. Hiszen lassan már a többségi románok is ki tudják szúrni: mit nem szabad és mit nem illik képernyőre tűzni.