Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-03
29 emberi igény. Az ügyeiket szeretnék azok intézni, akikre ezek az ügyek tartoznak – demokrácia kicsiben. Márpedig a magyar oktatók nem érzik jól magukat a jelenlegi intézményi szerkezetben, ami miatt persze lehet szomorú az egyetem vezetése, de akkor ne tiltson és fenyegessen, hanem javítson a helyzeten, hogy azt án reggelente az érkező magyar oktatókat már messziről fel lehessen ismerni felszabadult járásukról. Ám az egyetem komolyabban nem is fontolta meg a karok indításának lehetőségét, mondván, etnikai alapon nem lehet, nem is volna európai és multikulturális megoldás. A szívünk szakadna meg, ha a multikulturalizmus volna az egyetemi képzés alfája és omegája. De nem az. A képzésnek elsősorban nem minél multikulturálisabbnak kell lennie (persze lehet az), hanem minél jobbnak és minél több magyar számára elérhető nek. S csak ennek a fő célnak a szem előtt tartásával lehet megválaszolni, hogy ez közös vagy önálló egyetemen és hány karral valósítható meg. Valószínűleg nem a Bolyai egyetem leválasztása a megfelelő megoldás, például mert ez a képzés színvonalának a cs ökkenésével járna. Ám ha az egyetem ragaszkodik ahhoz, hogy a magyarok méltányos kéréseit is semmibe veszi, akkor a helyzet idővel annyira elmérgesedhet, hogy az intézmény együtttartása lehetetlenné válik. Amiért felelősek lesznek azok a magyar oktatók, a kik máris járhatatlan útnak nevezik a kisebbségi gondok tárgyalásos rendezését. De a fő felelősség nem az övék, hiszen akinek hatalma van, annak kellene nagyvonalúnak – és előrelátóbbnak – lennie. vissza Egy ország keresi gy ilkosát Szerbia a Nemzetközi Törvényszék előtt Vas Michaela írása Hírszerző, 2006. március 2. 14:52 Népirtás és agresszió vádjával hétfő óta a Nemzetközi Bíróság előtt áll Szerbia és Montenegró. A pert BoszniaHercegovina kezdeményezte, hogy bebizonyí tsa: Belgrád megsértette az ENSZ genfi konvencióját, az emberi jogokat, valamint felelős a Boszniában történt etnikai tisztogatásokért, erőszakért és gyilkosságokért. Tizenhárom év után A hétfőn megkezdődött tárgyalásokat hosszú éveken át tartó jogi vitá k előzték meg: sokáig az sem volt biztos, hogy Bosznia egyáltalán beadhate keresetet Szerbia ellen. A Milosevicrezsim 1995ben kétségbe vonta az ENSZbíróság kompetenciáját. A belgrádi vezetés akkor azt hangsúlyozta, hogy Bosznia nem tartozik a genfi kon venciót aláíró államok közé. Tizenegy hónappal később a Nemzetközi Törvényszék kijelentette: hatáskörébe tartozik az ügy. Belgrád korábban a Nemzetközi Bíróság több felszólítását is figyelmen kívül hagyta. A szarajevói kormány már a boszniai háború ideje a latt, 1993 tavaszán az ENSZ legmagasabb jogi szervezetéhez fordult azzal a kéréssel, hogy akadályozzák meg a Boszniában folyó népirtást. Tanúkat hallgatnak Erre 1997ben Szerbia ellenkeresettel reagált, így próbálva elhúzni az ügyet; ezt 2001 szeptemberé ben, majdnem egy évvel a belgrádi hatalomváltás után visszavonták. A Nemzetközi Törvényszék a kereset benyújtása után közel tizenhárom évvel kezd foglalkozni Bosznia ügyével. A boszniai delegáció egyik tagja szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy Belgrád támogatta a boszniai szerbeket. A tanúmeghallgatások során a bíróság elé áll egy brit tábornok, Richard Dannat, aki az ENSZ védelmi csapatának, az Unprofornak tagjak ént Boszniában teljesített szolgálatot. A cél nem más, mint kideríteni: milyen szerepet játszott a jugoszláv néphadsereg Boszniában. Felszólal még a Harvard szakértője, Andras Riedlmayer, aki a boszniai kulturális és vallási örökség szisztematikus rombolá sáról fog beszélni. Boszniának lehet oka optimizmusra, hiszen a Nemzetközi Törvényszék már korábban népirtásnak minősítette a srebrenicai mészárlást, és ezzel legalább bizonyos értelemben a genocídium fogalmát is átértelmezte. Szarajevo a kilencvenes évek elején Miindezek ellenére a boszniai delegációnak nehéz lesz meggyőznie a bíróságot arról, hogy Szerbia egy egész népcsoportot akart volna kiirtani. A Nemzetközi Törvényszék általában államok közötti területi vitákkal foglalkozik, genocídiumperekkel kapc solatosan nincs tapasztalata, nemzetközi jogászok szerint azonban megvan az esély, hogy felelősségre vonjanak és kártérítésre kötelezzenek egy államot kormányának vagy rezsimjének tetteiért. Genocídium Az 1948as genfi konvenció így határozza meg a népir tás fogalmát: "olyan bűncselekmény, amelyet egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport egészének vagy valamely részének elpusztítási szándékával követnek el." Kinek a hatásköre? A szakértők azonban nem teljesen biztosak abban, hogy a Nemzetközi Törvé nyszék hatáskörébe tartozik az ügy. 2004 decemberében a bíróság már visszautasított egy Belgrád által, a NATOtámadásokkal kapcsolatban benyújtott keresetet. Az elutasítást akkor azzal indokolták, hogy Szerbia és Montenegró az 1999es bombázások idején – a kereset benyújtásakor – nem volt az ENSZ tagja. A törvényszék szabályzata szerint a bírákat ugyan
