Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-03
28 Magyar Hírlap, 2006. március 3. Egy nap alatt két vezetőt mozdítottak el Pristinában Belgrádban nemtetszéssel fogadták a váratlan koszovói vezetőcseréket. Szerb vélemények szeri nt a háborús bűnökkel vádolt Agim Cekuval az élen a pristinai kormány radikálisabban léphet fel a státustárgyalásokon. Egy nap alatt két vezetőt mozdítottak el Pristinában: Bajram Kosumi miniszterelnököt és Nexhat Dacit, a képviselőház elnökét. Sajtóér tesülések szerint Kosuminak azért kellett távoznia, mert kormánya nem végzett hatékony munkát, képtelen volt érvényesíteni a szerb kisebbség demokratikus jogaira vonatkozó előírásokat, szembekerült pártja, a Szövetség Koszovó Jövőjéért vezetőivel, és az am erikaiak bizalmát is elveszítette. Nexhat Daci házelnöknek azt vetik a szemére, hogy megbénította a parlamenti munkát. Tűzharc Szkopjéban Tűzharcban agyonlőtt a macedón rendőrség egy fegyverest Szkopje egyik albánok lakta negyedében. A Kondovo negyedbe n emrég még a rendőrség sem merte betenni a lábát, mivel ott húzták meg magukat a 2001es, hét hónapos albán fegyveres felkelés egykori harcosai közül többen is. A gerillák csak akkor tették le a fegyvert, amikor egy nyugati közvetítéssel megkötött megállapo dás alapján az ország lakosságának egynegyedét kitevő albán kisebbség több jogot kapott. Kondovóban tavaly több tucat személy adta le fegyvereit, de az elszegényedett környék azóta is feszültségben él. A kondovói fegyveres csoport vezetője jelenleg bírósá g előtt áll terrorizmus és emberrablás vádjával. (mti) Daci helyét valószínűleg Kolj Berisha, a Koszovói Demokratikus Szövetség alelnöke veszi át, Kosumit pedig Koszovó legnépszerűbb embere, Agim Ceku tábornok, a Védelmi Hadtest és a néhány éve felszá molt Koszovói Felszabadítási Hadsereg egykori parancsnoka váltja fel. Cekunak gazdag háborús múltja van, és jelezte: kész bármely tisztséget elvállalni "a koszovói nép érdekében", de ebben az esetben megválik parancsnoki posztjától. Pristinai elemzők szeri nt ő a legmegfelelőbb ember a kormány irányítására a jelenlegi helyzetben, amikor a koszovói albánoknak fel kell készülniük a sorsdöntő státustárgyalásokra. Ceku képes ellenőrzése alatt tartani az ötezer fős Védelmi Hadtestet, és ugyanakkor minden párt szá mára elfogadható jelölt. Teljes mértékben élvezi az ellenzéki Koszovói Demokrata Párt támogatását, ugyanakkor elfogadható partner a Nyugatnak is. Belgrádban másképpen ítélik meg a helyzetet, és az albán politikai színtér radikalizálódásától tartanak. Úgy vélik, hogy az új pristinai vezetők kevésbé hajlanak majd a kompromisszumos megoldásra, mint elődeik. A szerb tárgyalóküldöttség egyik tagja, Goran Bogdanovic kijelentette, hogy az új kormányfő személye számukra egyenesen provokáció, lévén hogy Agim Ceku ( aki az egykori Jugoszláv Néphadseregben kezdte katonai pályafutását) többszörösen is háborús bűnöket követett el a szerbek ellen. A horvát függetlenségért harcoló alakulatokhoz csatlakozva egyik irányítója volt a krajinai szerbek ellen 1995ben indított Vi har fedőnevű hadműveletnek, amikor menekültek százait mészárolták le, majd az UCK parancsnokaként részt vett a szerb lakosság elleni megtorlásokban. A belgrádi hatóságok ezért nemzetközi letartóztatási parancsot adtak ki ellene. Állításuk szerint Agim Ceku val senki sem lesz hajlandó tárgyalni, és a koszovói szerbek biztosan nem lépnek be a kormányába. A korábbi pristinai kabinetben egy szerb miniszter volt. A koszovói státustárgyalások megszervezésével megbízott Martti Ahtisaari volt finn elnök hangsúlyozt a, hogy a két közjogi méltóság leváltása nem lesz befolyással az egyeztetésekre. J. Garai Béla, Újvidék vissza Kar ki kar – Álláspont Magyar Hírlap, 200 6. március 3. Végül is az egyetem feladata az életre nevelés, s ha ezt nézzük, a kolozsvári Babes – Bolyai román oktatói kiválóan teljesítik feladatukat, amikor ráébresztik az erdélyi magyarokat lehetőségük korlátaira. Arra, hogy tátong még néhány nanométe res rés a valóság és a román politikusok állításai között, amelyek szerint Erdélyben magyarként élni maga volna földi paradicsom. A szűkkeblűség a legfinomabb meghatározás arra a magatartásra, amelyet az egyetem román vezetői tanúsítanak: mert ugyan miért is ne lehetnének önálló magyar karok az egyetemen? Ez nem valami gonosz revizionista trükk, amelynek második lépéseként már be is vonulnak a magyar csapatok ÉszakErdélybe, hanem egyszerű, normális
