Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-31
23 Az Európai Néppárt (EPP) római fórumán több dokumentumot is elfogadtak. Ezek egyike a Római Kiáltvány, amelynek szövegébe az RMDSZ kezdeményezésére került be, hogy az EPP támogatja Románia és Bulgária 2007e s belépését az Európai Unióba – mondta el a távirati irodának Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A politikus tájékoztatása szerint az RMDSZ küldöttsége megbeszéléseket folytatott az EPP vezetőivel, több találkozón, véleménycserén vett részt. Markó Bélának alkalm a volt találkozni Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is, akit az EPP ismét alelnöknek jelölt e tisztújító kongresszuson. Markó Béla olyan pillanatban tartózkodik Rómában, amikor a román belpolitikában koalíciós feszültségek keletkeztek. Mégpedig annak ny omán, hogy a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) tagjai a koalíciós pártok korábbi megegyezése ellenére nem Constantin Ticu Dumitrescut, hanem a demokrata párt jelöltjét, Corneliu Turianut választották az átvilágító testület elnökévé. So kak szerint éppen a PD fogott össze ez ügyben a titkos szavazás során az ellenzéki Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a nacionalista NagyRománia Párttal (PRM), így történhetett meg a váratlan fordulat, amely Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök szerint h iteltelenné teszi a kormánykoalíciót. A koalícióban helyet foglaló RMDSZ elnöke a távirati iroda erre vonatkozó kérdésére elmondta: ennek az eseménynek most Rómában nincs közvetlen visszahatása. A politikus azonban felhívta a figyelmet arra, hogy mindenké ppen Constantin Ticu Dumitrescunak kellett volna a CNSAS elnökévé válnia. Hiszen ő volt a Securitatedokumentumokhoz való hozzáférésért folytatott küzdelem kezdeményezője, személye egyben ennek az ügynek a szimbóluma is – emlékeztetett a politikus, hangsúl yozva, hogy az RMDSZ is Dumitrescut támogatta. A magyarok érdekképviseleti szervezete súlyosnak tartja, hogy a NagyRománia Párt képviselőit beengedték az átvilágító bizottság vezetőségébe – hangoztatta a fidesz.hu szerint Markó, aki szerint ez a tény hit eltelenné teheti az egész testület munkáját. A román demokratáknak Markó szerint meg kellene változtatniuk magatartásukat ezekben a kérdésekben, mert – mint fogalmazott – európai szinten is gondjuk lehet emiatt. Markó Béla egyébként korábbi nyilatkozataib an többször is jelezte, hogy a PD teljes jogú európai néppárti taggá válásában az RMDSZnek is szava van – olvasható a fidesz.hun. Jelen pillanatban három romániai párt van jelen az örök városban zajló eseményen. Az RMDSZ mellett a román Kereszténydemokr ata NéppártPPCD (a nevet változtatott egykori Kereszténydemokrata Nemzeti ParasztpártPNTCD jogutódja, a tud.) van jelen teljes jogú tagként, de képviselteti magát a román Demokrata Párt (PD) is, egyelőre csak megfigyelői státusban. Markó egy kérdésre vál aszolva közölte, hogy a PD teljes jogú felvételének kérdése ezen a fórumon nem kerül még napirendre. vissza A Bem rakpartra visszatért a múlt - Stratégiai megközelítés, a nemzeti érdekek meghatározása helyett sodródás és belpolitikai píár Magyar Nemzet 2006. március 31. Szerző: Stier Gábor Hidakat kell vernünk, ajtókat kell megnyitnunk, szövetségeket kell létrehoznunk és megőriznünk. Fokozott figyelmet kell fordítanunk a külföldön tartózkodó állampolgáraink védelmére és a Külügyminisztérium egész tevékenységében a szolgáltató jelleg erősítésére. Mindez óriási feladat, ami elkötelezettséget, mértéktartást, átgondolt és következetes munkát igényel. Az eredmények nem a szenzációk, szalagcímek számában, hanem a magyar érdekek nemzetközi képviseletének sikerében mérendők. A fenti gondolatokat korántsem a teljes leltárkészítés igényével a négy év egyfajta összegzéseként fogalmazta meg egyik napilapunk hasábjain Somogyi Ferenc, igyekezve meghúzni külpolitikánk néhány kontúrját. E pár sor is jelzi a magyar diplomácia jelenlegi helyzetét. Píár, hangzatos szavak, kevés tartalom és némi retró, a késő kádári hangulat felidézése a külügy mindennapjaiban. Röviden ebben lehetne összefoglalni a lényeget. Ha még tovább kapargatjuk a felszín t, akkor kiegészíthetjük a jellemzést a kármentés szóval, hiszen az utóbbi időben a külügy lényegében nem tett mást, mint igyekezett megmagyarázni, ha kellett, helyre tenni a miniszterelnök meghökkentő tetteit, kijelentéseit. Példaként említhetjük a kínai vízummentesség felvetését, amely részint a helyzetünk, részint pedig az unió működésének abszolút félreismeréséből, illetve nem ismeréséből fakad. De a bilaterális ügyekben is feltűnő, ahogy bizonyos szimpátiák és antipátiák a kormányfőnél felülírják az or szág érdekeit. Így aztán nincs irigylésre méltó helyzetben a külügy, amikor meg kell magyaráznia a magyar – lengyel
