Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-31
19 Az egyezmény tulajdonképpen elnyerte a t öbbség támogatását, hajszálon múlott csupán, hogy a végeredmény így alakult: 88an szavaztak a törvénytervezet mellett, 83an ellene, és négyen tartózkodtak." Első rálátásra úgy tűnik, a többség ratifikálta az egyezményt, de a házszabály értelmében a jelen levők fele plusz egy szavazata jelenti az elfogadást, állítja a frakcióvezető. A tervezetben a szenátus a döntő ház, úgyhogy a tervezet még nem bukott teljesen. A képviselőház meghosszabbította tegnapi programját, mert a vita mintegy másfél órával meghal adta az ülés tervezett idejét. A plénum kénytelenkelletlen beleegyezett a hosszabbításba, tegnap járt le ugyanis az egyezmény ratifikálásának határideje, és ha nem került volna sor a szavazásra, a tervezetet hallgatólagos elfogadással vitték volna át. E z kedvezett volna az eredeti változatnak, mert akkor nem ragasztották volna hozzá a jogi bizottság kiegészítő magyarázatát. A NagyRománia Párt képviselői azzal vádolták az RMDSZt és a liberálisokat, hogy titkos egyezségre léptek a hallgatólagos elfogadás ügyében. A liberális képviselők tiszteletben tartották a koalíciós tanácsban elfogadott egyezséget, és a ratifikálás mellett voksoltak. Cristian Radulescu, a Demokrata Párt frakcióvezetője viszont kijelentette: pártja egyetért ugyan a ratifikálással, de a gyakorlati megoldásokat nem támogatják egyértelműen. A szociáldemokraták szónoka Vasile Puscas és Valer Dorneanu volt. Előbbi nemzetközi összefüggésbe helyezte a kérdést, Dorneanu pedig élesen támadta az egyezményt, amellyel szerinte a román államot bef ejezett tények elé akarják állítani. A legvehemensebb Aurelian Pavelescu volt, ő az ortodox egyház ügyvédjeként is állította, hogy az egyezmény célja megszüntetni a szebeni Gozsdu Alapítványt. A vita során a NagyRománia Párt képviselői több ízben is sza vazatlopással és csalással vádolták a koalíciót. Nicolae Popa, a Konzervatív Párt képviselője azt állította, Gyulafehérváron nemrég ezrek kérték, hogy semmisítsék meg a kormányközi egyezményt. A szavazás eredményével kapcsolatban MihaiRazvan Ungureanu kü lügyminiszter - aki a kétoldali szerződést aláírta - elmondta, hogy reméli, a szenátusban mégiscsak a józan, pragmatikus gondolkodás fog felülkerekedni. Ellenkező esetben a kormány a forradalom után először kerül olyan helyzetbe, hogy a parlament döntése n yomán vissza kell mondania egy már aláírt nemzetközi szerződést. A Gozsdu Alapítvány létrehozásáról a novemberi közös románmagyar kormányülésen írtak alá szerződést, ezt a magyar parlament ratifikálta már. Romániában nagy volt az ellenállás az alapítvány létrehozásával szemben, mert már van egy Gozsdu Alapítvány, amely az eredeti alapítvány jogutódjának tartja magát, és kéri ennek vagyonát. vissza Jövőterveket szőnek az Új Kézfogásnál Új Magyar Szó 2006. március 31. Guther M. Ilona, Budapest "Amikor Magyarország uniós tag lett, fölül kellett vizsgálni az egész támogatási rendszert, így az Új Kézfogás Közalapítványét is, tudniillik az Európai Unió egy dologra rettentő rigolyás, a verseny tisztaságára" - nyilatkozta az ÚM SZnek Lábody László, az UKKA elnöke, a kuratórium tegnapi ülését megelőző sajtótájékoztatón, melyen a 2005ös tevékenységről és az új lehetőségekről számoltak be. Hozzátette, a közalapítvány támogatási rendszere Brüsszelben be van jelentve, és teljes mért ékben EUkonform. Az UKKA költségvetésében 1997hez képest 2001ben volt egy nagy ugrás, 305,5 millió forintról 546 millióra, utána stabil volt 2003ig, majd csökkeni kezdett. A tavalyi keret 401 millió forint volt. "Mi mindig azt mondtuk, mint kuratóriu mnak nem az a dolgunk, hogy azon méltatlankodjunk, hogy kevés vagy sok a pénz - jegyezte meg Lábody , hanem arról gondoskodni, hogy az alapító által rendelkezésünkre bocsátott pénzt a jó gazda gondosságával osszuk szét." A 2005ben támogatott pályázatok e setében a rendelkezésre álló keretből legtöbbet, 181 millió forintot (49 százalék) kamattámogatásra használtak fel. Másik nagyobb tételt, 80 millió forintot (21 százalék) az EUs pályázatokhoz önrész biztosítására ítéltek meg. ISO minőségbiztosításra 20 millió forintot (5 százalék) adtak. Az idén rendelkezésre álló keret 678 millió forint, az eddigi évekhez képest a legmagasabb. Ez viszont három elemből tevődik össze: a központi költségvetési támogatás 319 millió forint, a másik kettő pályázattal, illetve szerződéssel elnyert összeg.
