Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-31
15 Biztosítják a folyamatos kapcso lattartást az anyaországgal, a görög nyelvi oktatást, a kultúra ápolását. Ennek keretében azok a diákok is tanulmányútra mehetnek Görögországba, akik a beloianniszi községi vagy a budapesti görög iskola magyar növendékei. Kérdésünkre a diplomata cáfolta, hogy még mindig létezne valamiféle "görögigazolvány", amellyel a határon túli honfitársaknak privilégiumokat biztosítottak. A schengeni rendszer életbelépésével Athénnak fel kellett számolni a külföldi görögök ilyen jellegű támogatását. Ugyanakkor egyszer űsítették és gyorsították az állampolgárság megadását az ezt óhajtóknak, lehetővé téve a kettős állampolgárságot is ott, ahol ezt a másik érintett ország törvényei engedélyezik. Aki közülük a görög parlamenti választásokon szavazni kíván, ezt csak az anyao rszágon belül teheti meg, ha előzőleg listára vették saját vagy felmenői görögországi szülőhelyén. Számukra akadálymentes a munkavállalás és az ingatlanszerzés is. A nagykövet végül elmondta, hogy - különösen Albániában és a volt Szovjetunió egyes utódál lamaiban, mindenekelőtt Ukrajnában és Grúziában - sokan éltek az állampolgárság megszerzésének lehetőségével, ugyanakkor nem települtek át, mert otthon érzik magukat új hazájukban. Ez a jellemző a magyarországi görögök túlnyomó többségére is - szögezte le a nagykövet. vissza Sólyom László tőkét kovácsolt a finnugor rokonságból − Jó apropó a szorosabb együttműködésére A köztársasági elnöki látogatások legtöbbször díszvacsorákról és katedrálislátogatásokról szólnak. Sólyom László mégis fontos eredményeket ért el finn- és észtországi útján. Több ezer év telt el, mióta a finnek, az észtek és a magyarok útjai különváltak, a rokonság azonban még mindig jó apropó a három ország szorosabb együttműködésére. Nem volt ez másképp Sólyom László tegnap véget ért finn- és észtországi látogatásán sem, ahol azonban fontosabb dolgokról is szó esett, mint a nyelvi kötelékek. Ezek egyik legfontosabbika az Európai Unión belüli együttműködés. Különösen igaz ez Észtországra, amelynek mindö ssze 1,3 millió lakosú kis balti államként nagy szüksége van szövetségesekre, ha érvényesíteni akarja érdekeit a szervezetben. Jó példa erre, hogy Tallinn és Budapest közösen próbálja majd meggyőzni a régi tagállamokat munkaerőpiacuk megnyitásáról. Magyaro rszág pedig azért is jó partnerre talált Észtországban, mert az anyagilag is jelentősen támogatja az Oroszország területén élő finnugor kisebbségeket. A nyelvi rokonság kérdése Sólyom helsinki látogatásán sem maradhatott el; nem véletlenül járt tegnap a Tartui Egyetem finnugor tanszékén. Tarja Halonennel, finn kollégájával azonban már mint az Európai Unió soros elnöki tisztét július elsején átvevő ország államfőjével is tárgyalt. E megbeszélésen kiderült, hogy Magyarországhoz hasonlóan Finnország is az er ős unió híve. Sólyom pdig ígéretet kapott rá, hogy Helsinki különösen odafigyel majd arra, Románia betartjae a területén élő kisebbségekkel kapcsolatos ígéreteit. Halonen egyúttal jelezte: Finnország számít Magyarország közvetítő szerepére a balkáni rende zésben is. vissza Serdült Viktória, Helsinki Bombahír − Alvilági elemek akarják megzavarni a választási kampányt? Valakinek profitálnia is kell a bejelentésből. A veszélyeztetettségérzet olyan dolog, amivel jól lehe t manipulálni. Arról nem beszélve, hogy versenyhelyzet van: kinek a nagygyűlésén jelenik meg több ember, ki demonstrálja sikeresebben az erőit? Bombahír Szlovákiából: valaki robbantásokkal akarja megzavarni a magyarországi választási kampányt, konkréta n annak is leglátványosabb és legfanatikusabb részét, a nagygyűléseket.(Azóta amúgy tudjuk, nemcsak ezeket, hanem általában az egész kampányt – ez kicsit homályosabb, ráadásul a hétvége után is figyelni kell.) A bombahír kicsit ködös, kicsit értelmezhetet len, kicsit felfoghatatlan, de robbant.
