Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-31
13 Márton Árpád elmondta, hogy a fenti eredmény "egy abszolút nacionalista hangvételű vita végkifejleteké nt" született meg. A képviselő szerint a szavazás technikai körülményeinek is szerepe volt az eredményben. Mint elmagyarázta, a kártyás elektronikus szavazóberendezés úgy működik, hogy a szavazatukat leadó képviselőknek először a jelenlétüket igazoló g ombot kell megnyomniuk, voksukat csak a második gombnyomással adják le. Márton szerint két képviselő csak a jelenlétét igazolta, de késéssel nyomta meg az igenlő szavazatát jelző gombot. Emiatt szavazatukat nem regisztrálta a berendezés, hanem azt jelezte, hogy az illető nem voksolt sem igennel, sem nemmel, de nem is tartózkodott. Márton Árpád hozzátette: kormányoldalról a Demokrata Párt (PD) képviselői közül hatan szavaztak nemmel, a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) egy képviselő nem adott le szavazato t, egy pedig tartózkodott, a Konzervatív Párt (PC) két parlamenti tagja ellenszavazattal élt, egy tartózkodott. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a NagyRománia Párt (PRM) frakcióinak tagjai pedig testületileg utasították el a tervezetet. Az október 20i bukaresti román magyar kormányülésen aláírt kormányközi egyezményt a magyar országgyűlés már novemberben elfogadta, a bukaresti ratifikációs folyamat azonban elakadt. A román kormány sürgősségi kormányrendelettel ratifikálta ugyan az egyezmény t, de a képviselőház jogi bizottsága febrár 21én elutasította ezt a lépést. Így jutott el a rendelet a román képviselőház plénuma elé, amely február végén majdnem kénytelen volt "hallgatólagos megállapodással", automatikusan érvénybe léptetni a ratif ikációt. (A szabályok szerint ez történik akkor, ha adott határidőn belül nem sikerül dűlőre jutni). A testület akkor 15 nappal meghosszabbította a hallgatólagos elfogadás határidejét. Ezt csak úgy tehette meg, hogy átminősítette, a "különlegesen összetett jogszabályok" kategóriájába sorolta be az egyezményt. Csakhogy a kitolt határnapon, március 15én a képviselőház jogi bizottsága olyan egyoldalú értelmező szöveggel egészítette ki a ratifikáló törvénytervezetet, amely kimondja, hogy a kormányközi meg állapodás révén nem sérül az 1996ban megalakult nagyszebeni Gozsdu Alapítvány tevékenységi köre. A plénum elé ezzel a kiegészítő dokumentummal együtt került most a parlamenti ratifikálást szolgáló törvénytervezet, amelyet azonban elutasított a testület. Márton Árpád szerint a kialakult helyzetet többféleképpen értelmezik. A konzervatív Sergiu Andon, a képviselőház jogi bizottságának elnöke szerint például a plénum csak azt a változatot utasította el, amelyet a jogi bizottság egészített ki az említett szöveggel. A honatya ennek alapján úgy véli, hogy az eredeti ratifikációs kormányrendelet valójában hallgatólagosan el lett elfogadva. Erről a precedensértékű szavazásról lesz még bőven vita a képviselőházban - mondta a magyar frakcióvezető. Hangsúlyo zta ugyanakkor, hogy a kétoldalú megállapodás parlamenti jóváhagyásában a szenátusé a jogerős végső döntés. Az ott sorra kerülő vitáról és a majdani végszavazásról szólva Markó Béla, az RMDSZ elnöke román hírforrásoknak adott nyilatkozatában hangot adott r eményének, hogy a kormányoldalnak sikerül összeszednie magát, és végül sikerre viszi az egyezmény szentesítését. vissza Koszovó nem lesz felosztva, nem lesznek sem entitások, sem autonóm területek Petky József, az MTI tu dósítója jelenti: Belgrád, 2006. március 30., csütörtök (MTI) - Koszovó nem lesz felosztva entitásokra, és nem lesznek autonóm területei sem - szögezte le csütörtökön Pristinában Albert Rohan koszovói ENSZmegbízott. Az osztrák diplomata - a koszov ói státustárgyalások lebonyolításával megbízott Martti Ahtisaari helyettese - háromnapos koszovói látogatását összegző sajtóértekezletén beszélt erről. Albert Rohan szerint a nemzetközi közösség egységesen azon a véleményen van, hogy elfogadhatatlan é s elutasítandó Koszovó mindennemű felosztása. Megjegyezte, hogy az ENSZtervben nem is szerepel az "autonómia" kifejezés, nem jöhetnek szóba entitások sem. A decentralizáció folyamatában - azután, hogy rendeződött a tartomány jogállása - új önkormányzatok alakulnak, jobbára azokon a településeken, ahol 7080 százalékos többségben szerbek laknak. Lehetőség lesz e helyhatóságok kölcsönös kapcsolattartására és Belgráddal való kapcsolattartására is, sőt az önkormányzatok együttműködést létesíthetnek a külföldde l, és segélyeket is kaphatnak, de mindennek átláthatónak kell lennie. Albert Rohan vezette Bécsben a státustárgyalások első két fordulóját, amelyen kifejezetten a koszovói hatalmi intézményrendszer decentralizálásáról volt szó. Koszovói útja során Roha n a koszovói albán és szerb vezetők elé tárta az ENSZ végleges javaslatát, amelyet a státustárgyalások harmadik, április 3án Bécsben tartandó fordulóján vitatnak majd meg. A szerb kormány eredetileg nagyfokú területi és perszonális autonómiát akart ki harcolni a koszovói szerbeknek, ezért a szerb közösség képviselői fanyalogva fogadták Rohan decentralizációs tervét. Ugyanakkor a belgrádi és a pristinai média is egyöntetűen azon a véleményen van, hogy az ENSZdiplomata elképzelése legalább olyan távol
