Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-30
20 ellenkező esetben ugyanis a törvény által adott valamennyi lehetőséget kihasználnak tiltakozásuk kifejezése érdekében. vissza Vesztes magyarok Magyar Nemzet 2006. március 30. Szerző: Székely Gergely A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség révén ugyan lesz képviselete a vidék magyarságának a megye i tanács testületében is, ám a vasárnapi ukrajnai választások egyértelművé tették: súlyos a helyzet Kárpátalján. Az ugyanis, hogy a független Ukrajna történetében először nem lesz képviselete a kárpátaljai magyarságnak az ország legfelsőbb törvényhozási sz ervében, csak a jéghegy csúcsa. A parlamenti mandátum elvesztése természetesen nagy érvágás, mindenekelőtt óriási presztízsveszteség a magyarság számára, különösen most, az új politikai reform életbe lépésével, amely valójában a törvényhozást ruházza fel a legfontosabb hatalmi jogkörökkel. Az új, arányos választási törvény ugyanis nem kedvez a nemzeti kisebbségeknek, hiszen azok szervezetei az ukrán pártok mellett egyszerűen nem rúghatnak labdába. Ezt a hátrányt azonban legalább részben kompenzálni lehetett volna az önkormányzati választásokon, hiszen a magyarok számára először nyílt lehetőség arra, hogy egy tömbben, magyar a magyarra voksoljon. Ám nem így történt. A magyarok egy jelentős része el sem ment szavazni, másik részük viszont megosztódott az egymá ssal küzdő két magyar párt, a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt és az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP) között. Kétségtelen tény ugyanis, hogy rivalizálásuk nemcsak megosztotta a szavazókat, hanem tovább mélyítette a magyarság között egyre mélyülő szakadékot is. A kampány során a KMKSZ – UMP állandó védekezésre kényszerült a Budapest által is favorizált UMDP övön aluli ütésével szemben. Mert nem a KMKSZ kampányát erősítette a jelenlegi magyar kormány vele szemben megnyilvánult kiszorítósdi játéka sem, amelyet az utóbbi négy évben azért kellett elviselni, mert függetlensége megőrzése mellett a végsőkig kitartott a magyarországi nemzeti és polgári erők mellett. Ugyanakkor nem számolt a KMKSZ azzal sem, hogy a megélhetés mindennapi gondjaival küszködő embereknek a nemzeti identitásuk ápolásánál van egy fontosabb gondjuk, mégpedig a nincstelenség és a munkanélküliség, amely főképpen faluhelyen kényszeríti kilátástalan helyzetbe az embereket. Ígért viszont fűtfát az UMDP, amely nem csupán az oktatásinevelési támoga tást használta ki kampánycéljaira, hanem sok helyen az iskolákat is, azért trombitálva össze a szülői értekezleteket, hogy ott mondják meg, kire szavazzanak. És megosztották a magyarokat az ukrán pártok is, amelynek szemléletes példája a beregszászi járásb an leadott voksok aránya, azok többségét ugyanis nem a magyarok kapták meg, újfent azt igazolva, hogy valami nincs rendben a Kárpátalján. vissza Sokak számára már életforma az Erdélyjárás - Információk helyett sztereotíp iákra épít a magyar utazók egy széles rétege · Egyre többen jutnak el a Kárpátokon túlra is Magyar Nemzet 2006. március 30. Szerző: Pataky István Meglepő az az információhiány, amely még ma is jellemző az Erdélybe utazó magyarok egy széles rétegére – nyilatkozta lapunknak adott interjújában a budapesti román turisztikai információs képviselet v ezetője, aki szerint Erdély kiváló tanulmányi úti cél lehetne diákok számára. Kerekes Gábor ugyanakkor azt is elmondta, hogy vannak olyan megrögzött Erdélyjárók, akiknek mármár életforma oda visszatérni, feltöltődni, társadalmi életet élni. Fejlődő ide genforgalom. A romániai idegenforgalom az idén várhatóan 9,2 százalékkal bővül, és a 2007 – 2016 időszakban évi 7,9 százalékkal, gyorsabban, mint a román gazdaság egésze. Ezzel Románia Montenegró, Kína és India után az Idegenforgalmi Világtanács (WTTC) adata i szerint a negyedik leggyorsabb ütemben fejlődő idegenforgalommal rendelkezik. Az idegenforgalom abszolút ütemű bővülését tekintve a WTTC három másik keleteurópai országgal – Horvátországgal, Albániával és Lettországgal együtt – a világ első tíz országa között van. Az Evenimentul Zilei című lap ezzel együtt rámutat, hogy a román idegenforgalom abszolút értékben csak a 65. a világon, és 162., ami az ország gazdaságához való hozzájárulás arányát illeti jelenleg. (MTI) Nyilván megfordulnak néhányan az irodá ban. Hogyan tapasztalja, mennyire ismerik Erdélyt Magyarországon? – Meglepett az az információhiány, amely még ma is jellemző az utazni vágyó magyarok egy széles rétegére. Bőven akadna még tennivaló a tájékoztatásban. Talán már az iskolában kellene tenni v alamit annak érdekben,
