Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-30
13 állapota romlott, a mezőgazdasági termésátlagok 1525 százalékkal maradnak el az 1980as évekbeliektől. A szigetközi térség fejlesztése a magyarszlovák vita, illetve az ebből fakadó vízellátási bizonytalanságok miatt elakadt. Mindez a kétoldalú tárgyalások felgyorsítását indokolná, ám a szocialistaliberális kormány nagyjából ugyanott tart, ahová négyéves időhúzás után már elődje is eljutott. A megállapodás előkészítését egy gazdasági, egy jogi és egy hajózási, vízgazdálkodás i munkacsoportra bízta a két ország tárgyalódelegációja. "Ezek zárójelentéseit várhatóan májusban vitatja meg a két kormány küldöttsége" - mondta a HVGnek Erdey György, a magyar kormány meghatalmazottja, a zöld tárca helyettes államtitkára. Ez hónapokkal elmarad a tavaly márciusban elfogadott ütemtervtől. Erdeyt egyébként csak másfél évvel azt követően nevezték ki, hogy a kormány - hivatalba lépése után néhány héttel - rapid módon kirúgta elődjét, az ELTE polgárjogi tanszékén oktató, egykori Fideszalapító , majd a párt belső köreitől eltávolodott Székely Lászlót. Erdey kinevezését követően újabb egy évbe telt, mire a helyettes államtitkár világos tárgyalási irányelveket kapott a kormánytól. Székely abban állapodott meg a pozícióját 1992 óta töretlenül őrző partnerével, Dominik Kocingerrel, hogy a két ország közös hatásvizsgálattal elemzi majd, melyik megoldás alkalmas a szigetközi és a csallóközi Duna és mellékágai vízellátására, a talajvíz pótlására. Pontosan ugyanitt tartanak a Kocingerrel folytatott jelen legi tárgyalások is, azzal a különbséggel, hogy időközben a magyar fél tovább növelte a vizsgálandónak tartott variánsok számát. Ezek lényege, hogy a magyar fél a hágai ítéletet tudomásul véve elfogadja a folyóelterelés tényét és a bősi erőmű működését, d e meg kívánja oldani a 35 méterrel lesüllyedt szintű Duna és mellékágai vízellátását. E célból - számottevő Dunamozgalmi ellenállás közepette - a Borosskormány döntése alapján 1995re már el is készült egy fenékküszöb Dunakilitinél. Ez a nagyvizek idejé n nem látható keresztgát visszaduzzasztja a Dunát, s a magasabb vízszint lehetővé teszi, hogy a FelsőSzigetközben a mellékágakba nagyjából annyi víz jusson, amennyire a helyi szakmai közmegegyezés szerint szükség van. Ez többszöröse az egyes zöld szerveze tek által annak idején erőltetett, dízelszivattyús megoldással betáplálható mennyiségnek, és csökkenti a Szigetköz kiszáradását, élteti a horgász- és a vízi turizmust. Jellemző, hogy a viták miatt hat éven át vízjogi üzemeltetési engedély nélkül, de közmeg elégedésre működött a vízpótló rendszer, miközben az önkormányzatok sorra pályáztak a holtágak, kisvízfolyások rendbetételére. Ezek előzetes elbírálására Pap János fideszes országgyűlési képviselő elnökletével 1999 óta rehabilitációs bizottság is működik. Az AlsóSzigetköz holtágaiba azonban már csak újabb fenékküszöb vagy más nagyobb beavatkozás hatására kerülhet víz. A vízpótlás esélyeit növeli, hogy uniós tagként Szlovákia is elfogadta az úgynevezett víz keretirányelvet, amely az élővizek jó ökológiai á llapotának elérését tűzi ki célul. Nem feltétlenül káros tehát, hogy a Kocingerrel kialkudott hatásvizsgálatokat többéves késéssel végzi el a két ország, most már ugyanis a szlovák fél sem emelhet ki egyetlen célt - például az energiatermelést vagy a hajóz ást , és nem kezelheti ezeknek alárendelten a természetvédelmi, rekreációs célokat. Igaz, Magyarország sem állhat elő komoly szakmai alap nélkül többletvíz követelésével a bősi áramtermelés kárára. Kis előrelépésnek értékelhető az is, hogy Szlovákia nem fúrta meg egy olyan - 2,2 millió euróba kerülő, felerészben az unió, felerészben a közlekedési tárca által finanszírozott - tanulmány elkészítését, amelyben a vízlépcsőt kizárva kell javaslatot tenni a hajóút paramétereinek javítására a Duna magyarországi szakaszán. Szlovákia az EUtámogatás odaítélésekor tiltakozhatott volna a neki nem tetsző megszorítás ellen, de nem volt ellenvetése - mondta a HVGnek Valkár István, a szaktárca hajózási főosztályvezetője. Mi több, a pályázatot megnyert Vituki Kht.nak vé gül sikerült hivatalos alvállalkozói szerződést kötnie a szlovák kutatókkal. "A szükséges adatokat a Vituki beszerzi szlovák partnerétől, a határvízi bizottságban is tárgyalunk a hajóút fejlesztéséről, ettől persze a természetvédelmi, vízbázisvédelmi, üdül ési, sporthajózási szempontokat is tükröző tanulmány megállapításait vitathatja majd a szlovák fél" - veti fel a főosztályvezető. A konfliktus alapja egyébként az, hogy a magyar kormány korábbi nemzetközi kötelezettségvállalása értelmében a magyar Dunasz akaszt 2,5 méter merülésű hajóegységek számára járhatóvá kell tenni. Ehhez 2,62,7 méteres vízmélységre van szükség, holott jelenleg az 1,8 méteres gázlók sem ritkák. Az utóbbi másfél évtizedben Valkár szerint az alacsony vízállás miatt a hajóknak évi 110220 napon át kisebb terheléssel kellett közlekedniük, miközben Brüsszel a hajózást mint környezetkímélő közlekedési módot támogatja. Duzzasztó nélkül "sarkantyúkat" kell építeni, vagy más módszerrel kell szűkíteni a medret, ami úgynevezett mederelfajulások at okozhat, és újabb beavatkozást tesz szükségessé, így a Duna mesterséges csatornává válhat. Mindezekre tekintettel
