Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-30
9 Brüsszel, 2006. március 29., szerda (MTI) - Összességében elismerő hango n szól a magyarországi emberi jogi helyzetben az elmúlt 3 évben történt változásokról az a jelentés, amelyet szerdán tett közzé Strasbourgban az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Alvaro GilRobles. A 22 oldalas dokumentum - amelyet az emberi jogokkal, a demokratikus intézményrendszerrel foglalkozó nemzetközi szervezet sajtórészlege megküldött az MTI brüsszeli irodájának is - részletesen foglalkozik például a kisebbségek védelmével, a romák helyzetével, a rendőri erőszak kérdéskörével és a menedékkérők ügyeivel. S noha szinte minden területen szükségesnek tart további lépéseket, a jelentés általában kedvező irányú változásokról számol be. Így például a kisebbségeknél - bár továbbra is sürgeti azok parlamenti jelenlétének biztosítását - leszögezi: "az emb eri jogi biztos üdvözli azt a jelentős előrehaladást, amit Magyarország mutat a kisebbségek képviselete, illetve a diszkrimináció elleni küzdelem terén". A rendőri erőszak ügyében pedig - ami korábban gyakorta előbukkanó probléma volt a Magyarországgal kap csolatos különböző emberi jogi panaszokban - a dokumentum úgy foglal állást, hogy "a biztos a rendőri erőszak eseteinek csökkenését tapasztalja, s azt, hogy a hatóságok - ha mégis ilyen történik - eljárást indítanak a felelősök ellen. S azok az erőfeszítés ek, amelyeket a képzésben tettek, illetve abban, hogy a rendőri állományt megnyissák a romák, illetve a roma kultúra előtt, mindez lehetővé teszi majd a visszaélések számának további csökkentését." A jelentés elismeri, hogy a hatóságok immár megpróbá lnak konkrét megoldásokat nyújtani a romák foglalkoztatásának segítésében, s hogy jogi területen "példaértékű bírósági döntések" megnyitották az utat a szegregáció és a rasszizmus elleni küzdelem terén. Ugyanakkor leszögezi, hogy még vannak teendők: így pé ldául fokozni kell azokat az intézkedéseket, amelyek a romák megfelelő lakáshoz jutását segítik, határozottan büntetni kell az ezzel kapcsolatos diszkriminatív magatartást, folytatni kell az iskolai szegregáció elleni küzdelmet. Egyben fel kell lépni a rom ákkal szembeni szociális előítéletek ellen, és speciális intézkedésekkel kell bátorítani a magáncégeket alkalmazásukra. Végül a menedékjog kapcsán a jelentés leszögezi, hogy 2001 és 2004 között alaposan csökkent a Magyarországon menedéket kérők száma, s hogy mind a különböző nem kormányzati szervezetek, mind a nemzetközi szervezetek szerint jelentősen javult a bevándorlási kérdésekkel foglalkozó hivatal döntéseinek minősége. Ugyanakkor az Európa Tanács emberi jogi biztosa aggodalommal szól arról, hogy a Magyarországon érvényes tartózkodási engedély nélkül őrizetbe vett külföldiek fogva tartásának ideje még mindig elérheti a 12 hónapot. Alvaro GilRobles egyébként nem csak Magyarországról, de 10 másik államról is most szerdán hozta nyilvánosságra le gújabb jelentését. Az Európa Tanács emberi jogi biztosának e tisztségében ez volt az utolsó hivatalos lépése, mert március 31én lejár mandátuma. Utóda a svéd Thomas Hammarberg lesz. vissza A finnek várják az új tagok munka vállalóit Népszabadság • Krajczár Gyula • 2006. március 30. Mindketten az erős Európai Unió hívei vagyunk, és szívünkön viseljük, mi lesz az európai alkotmány sorsa - nyilatkozta Tarja Halonen finn elnök, m iután tárgyalt Sólyom László magyar államfővel. Utóbbi azt emelte ki, hogy külön beszéltek az unión belüli és azon átnyúló regionális közösségek fontosságáról. A visegrádi négyeken kívül így hangsúlyozták a három finnugor állam lehetséges együttműködését , amelynek egyáltalán nem kell korlátozódnia a finnugor kérdésekre. Áttekintették a délkeleti (balkáni) bővítés esélyeit - nem függetlenül attól, hogy Finnország lesz az EU következő soros elnöke. Sólyom felhívta finn partnere figyelmét arra, hogy a térs ég ügyeit csak úgy lehet rendezni, ha figyelembe veszik az ottani népek mentalitását és történelmét. Ehhez magyar szakértők segítségét is felajánlotta az államfő. Tarja Halonen semmi különöset nem talált abban, hogy május elsejétől országa megnyitja munk aerőpiacát az új tagállamok munkavállalói előtt. Mint mondta, inkább azt szokták különösnek tartani, hogy ez nem történt meg korábban. Hangsúlyozta, hogy a kérdést ők mindig komolyan vették, de a teljes nyitás körülményeinek biztosítása igényelt némi időt. Az viszont már most biztos, hogy amint felveszik Romániát és Bulgáriát az EUba, az ő munkavállalóik azonnal bejuthatnak a finn munkaerőpiacra. vissza
