Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-03
19 olaszok az első autonómiát, ez azonban nem felelt meg a német ajkú közösségnek, ami a „védőhatalom”, azaz Ausztria és Olaszország között további vitára adott okot a párizsi egyezményben lefektetettek megvalósításáról. Olyannyira, hogy a kérdés 1960ban az ENSZ elé került. A nemzetközi szervezet 1960. október 31én felszólította Olaszországo t, hogy Ausztriával a kérdést békésen rendezze, erre azonban csak terrormerényletek után került sor. Történt ugyanis, hogy 1961ben néhány aktivista különböző objektumok ellen elkövetett merényletek sorozatával adott nyomatékot, így az ENSZ újból megerősít ette előző évi felszólítását. Erre az olaszok egy bizottságot állítottak fel, amelyben minden érdekelt fél képviselve volt. Ez a testület ajánlatokat dolgozott ki, amelyeket 137 konkrét intézkedésből álló kötetbe foglaltak, és lépésenként hajtották végre. Ez a folyamat 1971ben kezdődött, és 1992ig tartott. Ekkor az anyaország a déltiroli vitát az Egyesült Nemzetek Szervezeténél befejezettnek és lezártnak nyilvánította. Az 1971ben kezdődött „második autonómia” eredményeként jöhetett létre a saját helyi p arlament (Landtag), amelynek döntéseit önálló végrehajtó szerv (Landesregierung) látja el a hozzátartozó közigazgatási rendszerrel. Túl a fentieken, Olaszországban 2001. november 9én életbe lépett az az alkotmányreform is, ami a déltiroliak számára továb bi javulást hozott. A többi között az alkotmányban is rögzítették a DélTirol megnevezést, a kormánybiztosi intézményt mint ellenőrző szervet pedig törölték az alkotmányból, és a gazdasági igazgatás területén bővítették az illetékességi kört. Nem szabad el hallgatni, hogy 1992ben döntés született arról is, hogy Alto Adige az adóbevétele 90 százalékát önállóan kezelheti. Utóbbi azért is nagy jelentőségű, mert az Alpok déli fekvésű területe életszínvonal tekintetében vetekszik a leggazdagabb osztrák régiókkal , sőt Svájccal is. Ennek hátterében az áll, hogy maga a környék százezerszám vonzza a turistákat – főként Németországból – , továbbá az almatermesztés vonatkozásában is kiemelkedő a teljesítmény és a minőség. Ki hinné, hogy Európa összalmatermésének 10 száz alékát ez a térség produkálja? Ráadásul a déltiroli szorgalom és kitartó munka önálló kategória a német ajkú országokban is. Ezt erősíti, hogy Olaszországban a tiroli részen a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem. Szakértők szerint a déltiroli sikermod ell titka, hogy miközben Olaszország fenntarthatta területi integritását, addig Ausztria kulturális és nyelvi tulajdonát – országhatárain túl is – képes volt megtartani. Több mint harminc évvel a déltiroli autonómia fel- és kiépítése után valóban el lehet mondani, hogy fő célja, a német és a ladin népcsoport védelme jelentős részben megvalósult, anélkül, hogy az olaszok mint kisebbség a kisebbségben, általánosan elismert emberi és elemi szabadságjogaik élvezetében akadályozva lettek volna. Mutatóban még né hány eredmény: a német mint hivatalos nyelv minden közhivatalban az olasszal egyenrangú, s zárt „ladin területeken” még a ladin is. A fontos javak, mint például a közhivatali állások betöltése, kulturális vagy szociális lakásépítési támogatás elosztása a r észarányrendszer szerint történik, amely mindhárom említett nyelvcsoportot szigorúan a népesség arányában veszi tekintetbe. Egy 1955ben Ausztria és Olas zország között kötött tanulmányi egyezménynek köszönhetően pedig a német ajkúak egyetemi kiképzésüket Ausztriában, anyanyelvükön végezhetik. Úgy tűnik, a felsoroltak ellenére az etnikai különbségek mégsem csillapodnak az Alpok déli részén. A polgármesterek kérelme, amelyet már postáztak az osztrák hatóságoknak, azonban ismét külpolitikai bonyodalmat fog előidézni. Az ügyben Bécs és Róma hallgat, ugyanakkor az Ausztriához tartozó ÉszakTirol kiáll a déli testvér mellett. Nem csoda, hiszen egykoron maga Tirol is speciális kiváltságokat élvezett az osztrák császári birodalomban. Akárhogyan is alakul, e kis tartomány folyamatos harca rávilágít arra, hogy a jólét nem söpri el a nyelvi és a kulturális különbségeket. vissza Demokr atakonzervatív bojkott Gozsduügyben - Nem csitul a Gozsduvagyon vitája Új Magyar Szó 2006. március 3. A kormánykoalíció két pártja ellenzi a románmagyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló kétoldalú kormányközi egyezmény parlamenti jóváhagyásá t. Tegnap néhány óra leforgása alatt a konzervatívok és a demokraták is bejelentették, nem támogatják jelenlegi formájában a kétoldalú kormányközi megállapodás parlamenti ratifikálását. A PC vezetői után Emil Boc, a PD elnöke tegnapi kolozsvári sajtóértekezletén közölte: pártja véleménye szerint a kétoldalú megállapodást tavaly aláírt formájában nem lehet elfogadni. Boc szerint az egyezményt csak úgy támogatják a demokraták, ha annak szöv ege "nagyon világosan kimondja, hogy a jogszabály semmiképpen sem érinti a nonprofit Gozsdu Alapítvány státusát". vissza
