Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-28
23 Má r "csak" a politikai akarat kellene Új Magyar Szó 2006. március 28. A szakértők véleménye egybehangzó, de a kisebbségi törvénytervezet jóváhagyásához politikai akarat kell - foglalta össze az ÚMSZnek a Project on Ethnic Relations (PER) által tegnap Bukar estben szervezett konferencián elhangzottakat Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke. Bár a kerekasztalmegbeszélésre számos politikus meghívást kapott, objektív okokra hivatkozva csupán néhányan vettek részt. Köztük volt Valeriu Tabar a demokrata párti (PD) parlamenti képvisel ő és Adrian Severin, aki kettős minőségben, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőjeként és a PER tagjaként jött el az egyeztetésre. Lapunknak nyilatkozva Severin azt mondta, hogy a PSD által a kisebbségi törvénytervezet kapcsán írásban megfogalmazott é s az államfőnek is átadott állásfoglalás nem ellenzi sem a kisebbségi törvényt, sem a kulturális autonómiát, azzal a feltétellel, hogy ez utóbbira vonatkozó kitételeket tisztán és az európai gyakorlatnak megfelelően fogalmazzák meg. "Nem annyira szövegi, m int inkább ?szövegkörnyezeti?, azaz konjunkturális problémáról van szó, gondolok itt a kisebbségek körében zajló radikális megmozdulásokra - értékelte Adrian Severin, aki szerint a kisebbségi törvényről és Székelyföld autonómiájáról nem lehet egyszerre tár gyalni. - Ha egyesek Székelyországról beszélnek, már nem létezik nyugodt légkör a kisebbségi törvény megvitatására sem." A rendezvényen részt vevő Markó Béla RMDSZelnök szerint a tervezet elfogadásának halogatásával a román politikai élet stabilitása ke rül veszélybe. "Nem szabad az európai szabványokra hivatkozni, amikor egy jó ötletet kívánnak elutasítani" - fûzte hozzá, azokra az ellenérvekre reagálva, amelyek szerint nemzetközi viszonylatban nincs egységes álláspont a kisebbségi kérdés megoldására. Má rton Árpád RMDSZes frakcióvezet ő úgy értékelte, hogy Romániának erkölcsi kötelessége fenntartani azt a folyamatot, amely tizenöt évvel ezelőtt elkezdődött a kisebbségvédelem terén. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy a kisebbségi törvény elfogadása nem kötelező Románia európai un iós csatlakozása szempontjából. Mindazonáltal az unió minden csatlakozó országtól azt várja, hogy belső problémáit még a belépés előtt megoldja - magyarázta Livia Plask, a PER elnökasszonya, aki aggodalmának adott hangot a kisebbségi törvény kapcsán felerő södött nacionalista retorika miatt. "Ebben az évben sok minden történt Romániában, ám a kisebbségi törvény sorsában nincs túl nagy előrelépés. A tervezet, amolyan pingponglabdává vált, amelyet az etnikai törésvonalon keresztül ütögettek, és még inkább elmé lyítették az etnikumközi szakadékot" - értékelt Livia Plask. A képviselőházi frakcióvezetők egyébként tegnap jelezték, gyorsítani kívánják a kisebbségi törvény vitájával kapcsolatos procedúrákat. A hírt Bogdan Olteanu házelnök közölte, miután találkozott a törvénytervezetet vitató jogi, oktatásügyi, illetve emberjogi szakbizottság elnökeivel. Az alapfokon megkeresett három bizottság két hónap alatt csak a törvénytervezet címét és egyetlen cikkelyét fogadta el. A Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szerv ezete azt tervezi, kérni fogja Traian Basescu államf őtől, ne hagyja jóvá a kisebbségek jogállására vonatkozó törvényt abban az esetben, ha a Képviselőház elfogadná azt a kulturális autonómiára vonatkozó fejezettel együtt. Ha a Cotrocenii palota kapuja megnyílik az RMDSZ kérésére, Basescu úr pedig még Szász Jenőt is fogadta, azt hiszem, bennünket, kovásznai és hargitai románokat is meg kell hallgatni" - mondta Gheorghe Baciu, a PD Kovászna megyei szervezetének elnöke. vissza Közös fellépést sürgetett Sólyom László Tallinnban N épszava 2006. március 28. Szerző: Kepecs Ferenc Arnold Rüütel észt államfő úgy fogadott, ahogy rokonokat szokás, és ha a rokonok ritkán találkoznak, akkor sok a megbeszélni való - közölte Sólyom László köztársasági elnök észt kollégájával folytatott tár gyalásait követően. Sólyom László tegnap délelőtt érkezett Tallinnba, a két finnugor testvérnépnél, az észteknél és a finneknél teendő látogatásának első állomására. Rüütellel tartott közös sajtótájékoztatójukon elmondta, mind ő, mind vendéglátója sérelmez te, hogy egyes uniós államok továbbra sem nyitják meg munkaerőpiacukat az új tagok előtt. Államelnökünk szorgalmazta, hogy a három finnugor EUtag együtt lépjen fel, esetleg a visegrádi országokkal közösen. A két országcsoport együttműködhetne az olyan in frastrukturális beruházások megvalósításában is, mint
