Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-28
10 ukrán párt mögött. A túlnyomórészt magyar többségű Beregszászi járásban a két párt ugyancsak gyengén teljesíte tt, hiszen a szavazatok mindössze 20 és 19 százalékát szerezte meg, a voksok nagyobb részét itt is ukrán pártok vitték el. A két párt rivalizálása és az alacsony - Beregszászon alig 50 százalékos - részvétel mellett a csapnivaló választási teljesítmény annak is betudható, hogy a kárpátaljai magyarok valamilyen oknál fogva "szétszavaztak", azaz nagyon sokan ukrán pártokat támogattak voksukkal mind járási, mind megyei szinten. Nem egy színmagyar faluban előfordult, hogy a szavazók kétharmada ukrán pártokr a adta a voksát. Igen sok volt az érvénytelen magyar szavazat: a szabálytalanul megjelölt szavazólapok aránya sok településen elérte a 10, sőt 20 százalékot. A magyar pártok gyenge szereplése következtében valószínűleg jelentős ukrán többség lesz az eg yébként túlnyomórészt magyar Beregszászi járás önkormányzatában is. Annyi azonban majdnem biztos, hogy Beregszász élén továbbra is magyar polgármester áll majd Gajdos István volt ukrajnai parlamenti képviselő, UMDSZelnök személyében, aki a polgármestervá lasztáson - az adatok majdnem teljes feldolgozottsága szerint - legyőzte a KMKSZ által támogatott ellenfelét. vissza Sólyom László a finnugor kisebbségi területeken ösztönözné beruházásokra a magyar vállalkozókat Borsos Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Tallinn, 2006. március 27., hétfő (MTI) - A finnugor kisebbségek lakta oroszországi területeken ösztönözné befektetésekre a magyar vállalkozókat Sólyom László, s ebben számít a "gazdagok meginduló adakozó lelkületére" is; köztársasági elnök erről a magyar sajtónak nyilatkozva beszélt hétfőn Tallinnban, összegezve Arnold Rüütel észt államfővel és Andrus Ansip miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseit. Az államfő hivatalos észtországi látogatásának első napján háro m fő kérdés, az Európai Unión belüli együttműködés, a magyarészt kétoldalú együttműködés és az oroszországi finnugor kisebbségek támogatásának ügye állt a megbeszélések középpontjában. A köztársasági elnök szerint a finnugor kisebbségek fennmaradásáho z nem elégséges a kulturális segítség, a teljes társadalmi infrastruktúrát felölelő támogatás szükséges. - Ezek a népek csak akkor tudnak megmaradni, ha a teljes társadalmi struktúra megvan, tehát vannak szakmunkásaik, vállalkozóik, van gazdasági erejük és erre épülő értelmiségük, iskoláik, egészen az egyetemi szintig. - Magyarországon a finnugor rokonság ápolása kiváltképpen elnöki feladat, s én szeretném mozgósítani a magyar gazdaságot is, amely 16 év után most ért abba az állapotába, hogy mecenatúrát gyakoroljon, fejlessze a kultúrát is, mind saját gazdasági érdekében, mind pedig nemes érdekből, és például a finnugor népek felé forduljon, befektetésekkel segítve azok megmaradását - mondta. Sólyom László szerint olyan környezetet kell teremteni, ho gy a vállalkozók az érintett területekre menjenek beruházni. Mint mondta, nagyon számít "arra a most meginduló lelkületre is, amikor a gazdagok elkezdenek adakozni és ideális célokért áldozni". Hangsúlyozta, hogy milyen óriási haszna van annak, ha valaki e kisebbségi területekre megy beruházni, még ha abból közvetlen anyagi haszon nem is származik. Az államfő szerint Magyarország abban a helyzetben van, hogy nem terheli semmi Oroszországhoz fűződő viszonyát, így kétoldalú kapcsolatok keretében, "magától értetődően Moszkvával együttműködve", kulturálisan és gazdaságilag is támogathatja a finnugor kisebbségeket. Magyarország nagyon pragmatikusan szeretné megközelíti a kisebbségi kérdést; egyrészt kétoldalú alapon, másrészt a három finnugor ország együttműködésében szeretne segíteni ezeknek a népeknek. Az államfők részletesen tárgyaltak az Európ ai Unió helyzetéről és jövőjéről. Sólyom László elmondta, hogy az Európai Unió alkotmányát elsők között ratifikáló Magyarország továbbra is az unió politikai elmélyítésének híve, szeretné, ha az unió a külpolitikában egységesen lépne fel és e célból akár k ülügyminiszteri posztot is létrehozna, és ebben az irányban nagyon fontos lenne, ha Észtország is, ahogy tervezi, minél hamarabb ratifikálná az alkotmányos alapszerződést. - Ez egy újabb súly lenne az olyan törekvések ellen, amelyek fragmentálni akarják az uniót, széttörni kisebb csoportokra, amelyek különböző gyorsasággal fejlődnek - mondta. Sólyom szerint nagyon nagy jelentősége van az unióban az országok együttes fellépésének, a három finnugor állam (Észtország, Finnország és Magyarország) például e gyütt léphetne fel közös érdekű kérdésekben, de ugyanilyen fontos, hogy azok a csoportosulások, amelyeknek különkülön tagjai, mint a visegrádi négyek és balti államok, szintén egyeztessenek és közösen lépjenek fel. Magyarország kész arra, hogy az Európai Unió szomszédságpolitikáját, így az Oroszországhoz fűződő viszonyt illetően egyeztessen Észtországgal, amelynek megérti a sajátos problémáit - közölte az elnök. A kétoldalú ügyeket illetően főleg egy konkrét kérdésről, az északdéli páneurópai autópály a és vasúti összeköttetés kiépítéséről volt szó, amelyet néhány napja Lech Kaczynski lengyel államfővel is megvitatott
