Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-28
6 Finnugorok az új Európában − „Úgy jöttem, s úgy fogadtak, ahogy az rokonok között szokás” - nyilatkozta tegnap Tallinnban Sólyom László köztársasági elnök, miután tárgyalt észt kollégájával, Arnold Rüütellel. A finnugor rokonság témája folyamatosan rányomta bélyegét a négynapos észtfinn vizit els ő napjára (Nsz 8.o.) Összefogna a kisebbségekért Tallinn és Budapest - "Úgy fogadtak, ahogy a rokonokat szokás" − „Rokoni szálakon kívül az unión belüli érdekérvényesítés és tapasztalatcsere is összeköti az észteket és a magy arokat” – hangzott el Sólyom László tallinni látogatásának első napján (MH 9.o.) Közös fellépést sürgetett Sólyom László Tallinnban - Sólyom László később újságíróknak adott nyilatkozatában elmondta: Rüütel államelnökkel folyt atott megbeszélése során megbizonyosodott arról, hogy Észtország - Magyarországhoz hasonlóan - ratifikálni kívánja az unió alkotmányos szerződését. Ami a finnugor népek együttműködését illeti, ezt a magyar köztársasági elnök két vonalon is kívánatosnak mon dta: egyfelől úgy, hogy Magyarország, Észtország és Finnország segítse Oroszország kis finnugor népeit. (Nszv 2.o.) Látogatás a balti rokonnál - Sólyom finnugor együttműködést szorgalmazott Tallinnban (MN 1,11.o.) Szövetséget kötöttek - Utolsó ülését tartotta hétfőn a svájci Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, a testület feladatait hatvan év után egy új állandó szerv, az Emberi Jogi Tanács veszi át. (Nszv 2.o.) Cikkek: A Székelyföldi ter ületi autonómia igénye csak távlatos lehet Bíró Béla szerint Bukarest, 2006. március 27., hétfő (MTI) - Minimális annak az esélye, hogy az Európai Unió parlamentje a Székelyföld autonómiáját a román csatlakozás feltételévé emelje - fejtette ki Bíró Bél a politológus az Új Magyar Szó (ÚMSZ) hétfői számában. A szerző a bukaresti napilapban megjelent írásában emlékeztet arra, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői a napokban ismertetik az Európai Parlament v ezetőivel a székelység autonómiaigényét. "Az igény legitim. Annak esélye azonban, hogy az Unió parlamentje a Székelyföld autonómiáját a román csatlakozás feltételévé emelje, minimális" - állapítja meg a cikkíró. Bíró Béla szerint ahhoz, hogy e távlati lehetőség azonnalivá válhasson, a román politikai rendszernek kellene máról holnapra a kanadai szintjére fejlődnie. Kanadában ugyanis nem csak az autonómia, de ma már az államból való kiválás sem számít tabunak - írja, emlékeztetve: Québeck dolgában már k étszer rendeztek népszavazást, s a nagy francia többség mind a kétszer az angol többségű Kanadában való megmaradás mellett voksolt, mert saját nacionalista kisebbségével ellentétben úgy vélte, hogy a bennmaradással többet nyerhet, mint a kiválással. Í gy aztán nem csak a kanadai franciák döntő többsége lojális a kanadai államhoz, de a québecki angolok többsége is lojális Québeckhez magához. Az angolok ugyanis az itteni franciák érdekeit is ugyanolyan legitimnek ismerik el, mint amilyennek a franciák az angol érdekeket - állapítja meg a szerző. - A kanadai állam ugyanis nem az angolok vagy a franciák, hanem az angolok, a franciák és számos más kisebbség közös állama. Föl sem merülhet, hogy az angol többségű államnak az angol többség érdekeit kellene védel meznie a francia ellenében, ahogyan azt a román nyilvánosság a román államot Strassbourgban képviselő Frunda Györgytől például megkövetelte - fejti ki Bíró Béla. A Frundaügy a romániai magyar táborban is lakmuszpapírként funkcionált - véli a politoló gus, emlékeztetve: a "mérsékelt" Frunda ugyanis egy alapvető kérdésben "radikális" álláspontot foglalt el, s a botrány láttán sem hátrált meg, részben kimondta, részben sugallta, hogy ő az Európai Parlamentben a román állam képviselőjeként a magyar kulturá lis közösség sajátos érdekeit is képviselheti, hiszen azok semmivel sem kevésbé romániai állami érdekek, mint a román kulturális közösség sajátos érdekei.
