Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-27
23 „Történelmi gondjaink túlnyomó részére és az előttünk álló kihívásokra egyaránt, elsősorban az európai uniós keretekben kell megtalálni a válaszokat.” Ezt már Gyurcsány Ferenc mondta. Mindkét kormányfő elismeréssel szólt az elmúlt fél év eredményeiről és a csíkszeredai főkonzulátus megnyitásáról, a Budapest és Marosvásárhely közötti közvetlen légijárat beindulásá ról és a magyarromán vegyes kamara megalakulásáról, bár a magyar miniszterelnök hozzátette: csalódást keltő, hogy késik a romániai kisebbségi törvény parlamenti elfogadása. Az RMDSZ sokat tesz a jogszabály megvalósításáért csakúgy, mint Tariceanu nemzet i liberális pártja is, amely következetesen kiáll a kisebbségi törvény megszületéséért. Tariceanu azt mondta, hogy a kisebbségi jogok védelmét szolgáló romániai jogszabályok most is magas szintűek és a parlament a kisebbségek bevonásával készíti és tárgy alja a kisebbségi törvényt. vissza Indri Gyula, Magyar Rádió SZÁZ TANSZÉKET, EZERET − RMDSZ+BKB: legyenek magyar karok és önálló egyetem is [25.3.2006] A politika és a szakma nagyjából egyetért: "a magyar karok és az új felsőoktatási intézmény két külön követelés." Az oktatási törvény módosítása az RMDSZ feladata, ezt a megbízatást kapta a szakmától – ez volt a következtetése Markó Bélának a szombat délelőtti Fórum a magyar egyetemért c. egyeztetésen, melyet a magyar párt mellett a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és az Országos Magyar Diákszövetség szervezett Kolozsváron. Markó kormányfőhelyettesként amúgy tanügyi és kulturális kérdésekért felel. Feltűnő volt, hogy a fórum sajtó számára publikus zárórészén és az azt követő tájékoztatón csak az újságírók kérdéseiben került szóba az a cél, amit a BKB korábban úgy fogalmazott meg: alakuljon úgy meg az önálló magyar tannyelvű állami egyetem, hogy a magyar tanszékek váljanak k i az 1959ben összevont BabesBolyai Tudományegyetemből. Hanzt Péter, a BKB alelnöke novemberben erről így nyilatkozott lapunknak: "a végső célunk egy állami magyar egyetemi konzorcium létrehozása, amelynek az egyik tagja a Bolyai Egyetem kell legyen. Mégpedig az a Bolyai Egyetem, mely a BBTE infrastuktúrájának 25%át, a székelyföldi kampuszokat és a főépület felét is megörökli." Markó a szombat délelőtti fórumon úgy fogalmazott: a magyar karok és az önálló felsőoktatási intézmény két külön követelés. " – Nem a BBTE szétszakítása a megoldás, egy ilyen intézménynek Erdélyben helye van" – magyarázta a Protestáns Teológia dísztermében, hozzátéve, most is van törvényi lehetőség önálló tanszékek, karok szervezésére, de az egyetemi autonómia "meglehetős fél reértelmezésével" ezt a többség indokolatlanul akadályozza. A kormányfőhelyettes felemlegette, elégtelen a képzés a műszaki és az agrárszakokon; a román nyelvet idegen nyelvként kellene tanítani magyar iskolákban, éppen a működő nyelvtudás megszerzés e miatt; kifogásolta, hogy Románia földrajzát és történelmét csak 4. osztályig lehet magyarul tanulni. A lényeg az általános tanügyi reform és a versenyképesség – mondta Markó, aki arra az újságírói kérdésre, lenne elég diákja egy új magyar egyetemnek, ism ét azt emlegette, versenyképes intézményt kell csinálni. Bodó Barna politológus,
