Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-03
11 Fatmir Sejdiu koszovói elnök csütörtökön javasolta a parl amentnek Agim Ceku megválasztását miniszterelnökké. A jelölt jelenleg a polgári védelmi feladatok ellátására alakult Koszovói Védelmi Hadtest parancsnoka, a koszovói válság idején pedig a Koszovói Felszabadításai Hadsereg nevű lázadószervezet vezérkarának élén állt. A szerb hatóságok négy éve Interpolkörözést adtak ki ellene. Azzal vádolják, hogy a koszovói válság idején népirtást követett el a koszovói szerb lakosság terhére: parancsnoki felelőssége alapján felelős 669 szerb és 18 más nemzetiségű pol gár meggyilkolásáért, 584 ember elrablásáért és egyéb súlyos bűntényekért. Emellett azzal is gyanúsítják, hogy a horvátországi háború idején, a horvát hadsereg tábornokaként "teljes hozzájárulását" adta az 1995ös Vihar fedőnevű hadművelet idején elkövetet t etnikai tisztogatáshoz, melynek következtében 250 ezer szerb menekült el otthonából. vissza Az RMDSZ segítségét kérték a kolozsvári BabesBolyai Tudományegyetem magyar oktatói Kolozsvár, 2006. március 3., péntek (MTI) - A BabesBolyai Tudományegyetem magyar oktatói a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) segítségét kérték abban, hogy létrejöhessenek a magyar karok és az önálló magyar egyetem - derült ki az oktatók csüt örtökön késő este Kolozsváron véget ért gyűlése után. Korábban a magyar karokért és az önálló magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) azt javasolta: a magyar oktatók ne vegyenek részt az egyetem döntéshozó testületeinek munkájában, így tiltakozva amiatt, hogy a felsőoktatási intézmény szenátusa február 20án közvetett módon elutasította az önálló magyar karok létrehozását. A zárt ajtók mögött tartott megbeszélés után Kása Zoltán, az egyetem oktatója elmondta: a résztvevők több n yilatkozatot is elfogadtak jelentős többséggel. Az egyetem vezetőségéhez intézett dokumentumban leszögezték, hogy nem kívánják szétrobbantani a BBTEt. Azt akarják csupán, hogy jobban működjön az egyetem, ezért szorgalmazzák a magyar karok létrehozását. Szintén az intézmény román vezetőségéhez intézték azt a nyilatkozatot, amelyben kifogásolták, hogy megfélemlítették azokat, akiknek a BBTE többségi álláspontjától eltér a véleményük. Egy másik nyilatkozatban az oktatók a Romániai Magyar Demokrata Szövet ségtől (RMDSZ) azt kérték: a kisebbségi törvénytervezet (amelynek megvitatása egyelőre még folyik a parlamentben) és a most készülő felsőoktatási törvény révén tegyék lehetővé, hogy a magyar karok és az önálló magyar egyetem létrejöhessen. Emellett ké rték, hogy az érdekvédelmi szervezet indítson társadalmi vitát a romániai magyar felsőoktatásról. A gyűlésen eredetileg szavazásra bocsátották, hogy az oktatók a Bolyai Egyetem vagy a magyar karok létrehozását támogatjáke. Úgy vélték azonban, hogy ebben a kérdésben nem dönthetnek, ezért végül nem szavaztak. Egyed Emese tanár a magyar oktatók megosztottságára utalva kifejtette: senki nem várta, hogy a közgyűlésen egységes álláspont alakuljon ki. Azt kellett elérniük, hogy a tanárok a közöny állapotából kikerülhessenek, ami szerinte meg is történt. Szerinte különböző oktatásstratégiai elvek szerint szerveződő csoportosulások is megfigyelhetők a magyar oktatói közösségen belül, bízik benne, hogy ezek tárgyalni fognak egymással. "Előrelépés történt a magyar oktatók közgyűlésének intézményesülése és a BBTE magyar tagozatának fokozottabb önállósulása irányába" - így értékelte a történteket az ülés végén Hantz Péter, BKB egyik vezetője. Az MTInek nyilatkozva leszögezte: a BKB folyatja munkáját, több romá nmagyar értelmiségi fórumot szervez majd a romániai magyar egyetemi oktatásról. Hantz leszögezte: ha nem oldódik meg a magyar karok ügye, akkor júniusban további lobbikörutakat szerveznek az Európai Parlamentbe, ugyanabban a hónapban pedig az ENSZ elé vi nnék ezt a szerintük tarthatatlan helyzetet. Hozzátette: a BKB végső célja továbbra is a Bolyai Egyetem létrehozása, de most a magyar karok kérdése az időszerű. Az ülésen végül nem tartottak bizalmi szavazást, amit eredetileg a magyar tagozat vezetősé ge kért. Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes a magyar karokat elutasító szenátusi ülés után közölte: ezzel a vokssal szeretné feloldani azt a legitimitásválságot, ami a magyar tagozat vezetősége körül kialakult a szenátus döntése kö vetkeztében. A közgyűlésen azonban többen megkérdőjelezték a bizalmi szavazás hasznosságát, a javaslat így nem nyerte el a jelenlevő oktatók többségének a tetszését. Salat Levente nem kívánt nyilatkozni a közgyűlés után, a napokban tervez sajtótájékoz tatót tartani, amelyen várhatóan közli majd, hogy lemonde vagy sem a rektorhelyettesi tisztségéről. vissza Nem változik a közjogi státus − Esélytelen az alkotmánymódosítás kisebbségi ügyekben Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. március 3.
