Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-24
31 alapján lehet megismerni. Kiss Tamás reflexiói tehát főként erre vonatkoznak, az interjúkról itt most kevés szó esik. Azt gondol om, jó választás volt erre az ötletre építeni a vitaindítót. A migrációpolitika kérdéskörében társadalomkutatóként a politikai és közéleti diskurzustól eltérő utakat (is) kell találni, hogy az értelmezés köreinek bővítésével érdemben járuljunk hozzá a sok akat foglalkoztató problémához. Kiss Tamás azokat a törésvonalakat keresi, amelyek Tóth Pál Péter pozícióját láthatóvá teszik. Bár a demográfia mint tudományterület jellegzetességeinek értelmezésével indít, ez csupán magyarázói funkcióban marad. A hangsú lyt a politikai és földrajzi térben való helyezkedésre teszi. Valószínűleg azért, mert ő is a demográfia „talaján” áll, így diszciplináris távolságot nem érzékelt kettőjük között. Más tudományterületről érkezve, én ennek is fontos szerepet tulajdonítok. Úgy vélem, ez egyike azon lényeges elveknek, amelyek a pozíciómeghatározásban szerepet játszanak, mégpedig nagyobb mértékben, mint a Kiss Tamás által kiemelt Budapestperspektíva – gondolok például az antropológusokra, jogászokra, valamelyest még szocioló gusokra is, akik más megközelítéssel írnak a migrációról, még akkor is, ha Budapesten vannak, bár kétségkívül a magyar tudományos világban erős hangadók a demográfusok. Nem vitatva azt, hogy a Budapesten, illetve Kolozsváron/Szabadkán/Pozsonyban/stb. élők „más hatalmi erőcentrumban gondolkodnak, amel yek másfajta népességet akarnak adminisztrálni” (jóllehet én gyengébb és többszörös áttételt magában viselő kapcsolatot látok), amellett érvelek, hogy Tóth Pál Péter megközelítése, azaz a migráció kérdésének egységes nemzetpolitikai keretben való elgondolá sa nem Budapestfüggő szemlélet. Véleményem szerint ugyanezzel a diskurzussal a határnak mindként oldalán találkozunk. Erre magukban az interjúkban is vannak példák, de a médiában és a tudományos szférában is. Ha a határon túliak nem is úgy számolnak, h ogy a 10 millióhoz mennyi adható hozzá, ugyanazon gondolat mentén kísérik figyelemmel a kisebbségben élő magyar lakosság helyzetének alakulását. És akárcsak „Budapesten”, itt sem ez az egyetlen diskurzus a migrációról. Egy árnyalatbeli különbség azért körv onalazódik – bár szerintem ez nem elégséges ahhoz, hogy külön diskurzusról beszéljünk – , mégpedig az, hogy az egységes magyar nemzeti ügyön belül a határon túliakat a nemzetpolitika támogatáspolitikai része jobban foglalkoztatja (de nem csak őket, amit jól láthattunk a kettős állampolgárság kapcsán felmerülő vitákban). Mindezeket fenntartva úgy látom, hogy a területi szempontú megközelítésnek van relevanciája. De másként, egy jóval pragmatikusabb szinten. Erdély/Vajdaság/Felvidék/NyugatEurópa/Budapest kü lönbsége a gyakorlati életben körvonalazódik igazán: annak függvényében, hogy ki hol él, a migráció eltérő problémáival (befogadás, elvándorlás, elvándorlás mértéke, elvándorlás okai, elvándorlás következtében sérült csoportok, hiányok pótlása, megtartás s tb.) küszködik. Ezért szerettem volna (és próbáltam meggyőzni – de sikertelenül – a szerkesztőt az anyag gondozása közben), ha a kötetben az interjúk nem ábécésorrendben következnek, hanem lakóhely szerint csoportosulnak, hiszen ebben a formában összeolva sva a szövegeket nagyon jól körvonalazódnak az egyes régiókon belül felmerülő sajátos problémák, feladatok és megoldási kísérletek. Az interjúkészítést elindító ötlet a lehetséges migrációs politikai stratégiáról gondolkodók körének szélesítése volt, vag yis az a szándék, hogy elmondhassák véleményüket a – kibocsátó, és így apadó közösségként – érintettek is a befogadók, és főként a társadalompolitikai szereposztásból kifolyólag adminisztratív és döntéshozói pozícióban lévőkön kívül, sőt az adminisztratív és döntéshozói pozícióban lévőknek. Akármennyire is tanulságos az interjúkötet, egyet kell értenem Kiss Tamással abban, hogy ez a fórum nem több mint a véleménynyilvánítás terepe, és gyakorlatilag nem rendelkezik semmilyen hatással a már beindult migrációs folyamatokra, de valószínűleg még a majdani – ha egyáltalán lesz ilyen – migrációs politikai stratégiára sem. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna és Lőrincz Lászlóné i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet
