Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-24
21 A két hete megnyitott Csíkszeredai Magyar Főkonzulátuson eddig közel száz vízumkérést iktattak, többségük idényjellegű munkavállalásra szól. A vízumokat, a szokásos ellenőrzési e ljárások megtételével, folyamatosan fogják kibocsátani – tudta meg szerkesztőségünk. vissza Könyvvel köszöntötték az 50 éves Csáky Pált Felvidék.ma 20060324 07:49 Tegnap Dunaszerdahelyen, egy nappal előtte pedig P ozsonyban tartották azt a könyvbemutatót, melyen a most 50 éves (kedden töltötte be) Csáky Pál politikusíró novelláiból összeállított kötetet ismertették A könyvbemutatón a szerző mellett jelen volt Pomogáts Béla irodalomtörténész is, aki örömét fejezte ki, hogy Csáky Pál a politikai hivatás gyakorlása miatt sem fordult el az irodalomról. Kár lett volna érte - mondta. – Csáky Szabadulás a lángsírból könyve ugyan szépirodalmi alkotás, ám végig tökröződik benne a közéleti iránt felelősség. A könyvvel kapcs olatban Göncz Árpád így írt: "A szépíró Csákyt most ismertem meg – és tegyem hozzá – szerettem meg egy pillanat alatt az első mondatai olvasása után. Ez a könyv vérbeli szépirodalom, olyan, ami "hősének", az embernek teljes problémakörével foglalkozik." vissza Rákóczi üzenetei Felvidék.ma 20060323 09:12 Szerző: Duray Miklós Nagyságos Fejedelmünk hazahozatalának és újratemetésének századik évfordulójára emlékezünk ebben az évben – már most is, 2006 tavaszán, születésének 330. évfordulóján a Zemplén megyei szülőföldjén, Borsiban. Vannak közöttünk, nemzetünk soraiban néhányan, talán több millióan is, akik nem tudják, mit jelent ez az évforduló. Mit jelentenek ezek az évfordulók. Ha csupán a száz évvel ezelőtti eseményre g ondolunk, akkor ez elsősorban azt jelenti, hogy megtörtént az első politikai újratemetés, illetve újratemetési sorozat, amire korábban nem volt példa. Ez is egy történelmi tett vagy inkább példa. Nemzetünk újkori történelmének egy sajátos, a megbocsátást, de újabb tragédiákat előrejelző mozzanata, miszerint így teszünk, így kell tennünk a jövőben a többiekkel is, akiket életükben kitagadott vagy kivégzett a hivatalos hatalom. Volt azonban – tizenkét évvel II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hamvainak hazah ozatalát megelőzően – egy temetés, ami alapjaiban rengette meg a Monarchiában a kiegyezés törékeny alapjait. Ez a többszörösen kitagadott Kossuth Lajos és közvetlen családtagjainak, Budapest városának rendezésében 1894ben megtartott temetése volt. Ha ne m tudta megakadályozni a császári hatalom az egyik legnagyobb újkori politikai ellenfelének olyan pompával és a nép együttérzésével megrendezett magyarországi temetését, ami csak egy királyi méltóságnak járt volna ki, mi okon, mily módon vethetett volna gá tat a nem egészen kétszáz évvel korábban kitagadott főúr, és az állam első keresztényliberális reformere földi maradványai hazahozatalának és végső nyughelyére tételének a kassai dómban? II. Rákóczi Ferenc utolsó üzenete újratemetése volt. De mielőtt be lelapoznánk ebbe az üzenetbe, vegyük számba a korábbiakat. Mit üzen családi környezete és mit üzennek földi pályájának legfontosabb állomásai? Ha II. Rákóczi Ferenc nem akkor élt volna, amikor leélte életét, hanem a XX. század második felében, a kárpátme dencei kommunista diktatúra idején lett volna ifjú és érett férfi, akkor ezt írták volna róla a hivatalos iratok: megrögzött ellensége a rendszernek és a hivatalos hatalomnak, sőt családja is az volt. Emiatt a kommunizmusban is kötél, vagy jobb esetben a z sákutcás életpálya járt. Ha a Nagyságos Fejedelem 1711 után nem távozik Franciaországba majd a Török Birodalomba, akkor ugyanúgy a bakó tőkéjére kellett volna hajtania a fejét mint
