Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-23
25 Nagy veszteség érte a délvidéki magyar közé letet és tudományos életet. Elhunyt dr. Ribár Béla akadémikus, a délvidéki magyarság legkiemelkedőbb tudósa, közéletünk aktív résztvevője, a nemzetiségi létünkért küzdők között is kiemelkedő harcos. Dr. Ribár a kristálykutatás nemzetközileg elismert kutat ója, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia újjáalakításának kezdeményezője és egyik létrehozója, a Magyar Professzorok Világtanácsának tagja volt. Szinte szimbólu mértékű közéleti tevékenységének az a megnyilvánulása, hogy nem sokkal az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület megalakulása után, 1995ben annak elnöke lett, s azóta többszöri újraválasztás után az is maradt mostanáig. Évtizedek óta buzgólkodott a délvidéki ma gyar tanulóifjúság útjának egyengetésén anyanyelvű tankönyvek beszerzése és kiadása, valamint a diákok anyagi helyzetének javítása révén. A délvidéki magyarok között vitathatatlan tekintélynek örvendett, szavára odafigyeltek beavatottak és kívülállók, poli tikusok, tudósok és egyszerű polgárok egyaránt. 2006. március 9én Kolozsvárott, a határon túli magyarság ügyében szolgálati úton járván a jeges úttesten elcsúszott, és nyakcsigolyatörést szenvedett. Érzéketlenné vált a törzse. Kívánsága szerint két nap m úlva repülőn Belgrádba, onnan az újvidéki kórházba szállították. Útközben kétszer is leállt a szívműködése, majd harmadszor idehaza is. A kórházban az idegsebészet intenzív osztályán kezelték. Tüdejét vér öntötte el, emiatt légzési zavarai támadtak. Lélege ztetőkészülékre helyezték, majd gégemetszést végeztek rajta. 1930ban született a bánáti nagy református központban, Torontálvásárhelyen, ahol abban az időben a később mártírhalált halt - 1944 végén agyonvert - református püspök, Gachal János tartotta a l elket a Délvidék magyarságában, de elsősorban híveiben és a falu lakosságában. Az akkor még kisdiák Ribár Béla sokat tanult Gachaltól, annak ellenére, hogy családja akkor is, ő maga pedig haláláig aktívan gyakorolta római katolikus vallását. Édesapja egysz erű cipészként kezdte, végül azonban messze földön híres cipőgyárat hozott létre, amit a második világháború után államosítottak. A gimnáziumot Nagybecskereken végezte. Az 1949ben szerzett érettségi vizsga után a Belgrádi Egyetem Természettudományi Karán 1955ben fizikatanári oklevelet szerzett, majd tudományos doktori fokozatot a Berni Egyetemen 1969ben. Gimnáziumi tanárként dolgozott Nagybecskereken 1956tól 1958ig, majd tanársegéd volt a Szarajevói Egyetemen 19661969 között. Az Újvidéki Egyetem Term észettudományi Karán 1969től 1975ig docens, 1975től 1980ig rendkívüli, majd 1995ig rendes tanár, ekkor nyugdíjba vonult, s tulajdonképpen ekkor lombosodik ki a délvidéki magyarságért folytatott tevékenysége. Nem volt közéletünknek olyan megnyilvánulás a, amelyről ne fejtette volna ki alaposságra utaló, hozzáértő, erős erkölcsi alapokon álló emberre valló véleményét. Legbuzgóbban mégis két fontos körülményre figyelt oda: a második világháború végén a délvidéki magyarságot ért atrocitások kutatására és a magyar ifjúság oktatására, ezzel összefüggésben a teljes magyar oktatási rendszer létrehozása foglalkoztatta. Idehaza és külföldön minden követ megmozgatott, hogy a délvidéki magyarok perszonális autonómiájuk keretében létrehozhassák saját oktatási rendsze rüket. Elkötelezett és rendíthetetlen híve volt ennek az elgondolásnak. Részt vett minden olyan tudományos és politikai megmozdulásban, amelynek ez volt a tétje. vissza Kisebbségekr ő l tárgyaltak Brüsszelben erdélyi vezet ő k Magyar Hírlap, 2006. március 23. A kisebbségi kérdés fontosságára hívták fel az EUs intézmények figyelmét. A korrupció mellett a kisebbségek helyzete a második legsúlyosabb kérdés Románia EUintegrációja szemp ontjából – jelentette ki T ő kés László brüsszeli sajtóértekezletén. A kisebbségi kérdés fontosságára hívták fel az EUs intézmények figyelmét az erdélyi közélet vezet ő személyiségei, akik többnapos látogatásra utaztak Brüsszelbe. A delegáció tagja volt T ő ké s László királyhágómelléki református püspök, Sógor Csaba RMDSZszenátor, illetve Bodó Barna egyetemi tanár. A résztvev ő k látogatásukon találkoztak az EU Romániával foglalkozó f ő osztályának és az Európai Parlament frakcióinak vezet ő ivel, valamint magyar E Pképvisel ő kkel is. T ő kés László – aki az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács elnöke – sajtótájékoztatóján bírálta az Európai Uniót, amiért az elmúlt másfél évtizedben a Romániával foglalkozó jelentésekb ő l gyakorlatilag kimaradt, vagy aligalig szerepelt a kise bbségi kérdés. Az elm ú lt id ő szakban azonban kedvez ő változást tapasztaltak, a legutóbbi országjelentések például már négyöt pontban foglalkoztak az egyetemi autonómiával, a szubszidiaritással, vagy az önkormányzatisággal – mondta. T ő kés szerint ebben nagy on sokat jelent az EUintézményekben dolgozó magyar küldöttek segítsége, lobbizása, személyes kapcsolatrendszere. Az erdélyi magyar politikusok Brüsszelben alapvet ő en az önkormányzatiságról, az erdélyi magyar fels ő oktatás helyzetér ő l és az egyházi ingatla nok visszaszolgáltatásáról beszéltek EUs politikusokkal. T ő kés László
