Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-23
8 próbálják teljesíteni az á llamelnök kérését: ha nincs kiáltvány, nincs nyilatkozat, nincs dokumentum a nagygyűlésen, akkor az államelnök március 15én elmegy a székelyek fővárosába". - Az államelnököt s hivatalát, a Cotrocenit óráról órára tájékoztatták arról, hogyan néz ki a szö veg, hová jutottak, mi van a kiáltványban, s mi nincs. A polgármester, Szász Jenő mindent megtett, hogy a székelyudvarhelyi nagygyűlésen semmilyen "rizikós" kifejezés el ne hangozzék. Nem sikerült keresztülvinnie akaratát, de ez egy másik kérdés - fejtette ki Markó Béla, aki arról is beszélt, hogy összeomlott benne egy illúzió, mégpedig az, hogy az RMDSZnek van alternatívája. - A szájhősködés és a megalkuvás, a hihetetlen elérzékenyülés egy államfői látogatástól, a lemondás az autonómiát célzó minden pro grampontról - ez lenne az alternatíva? A szájhősködés itthon és a sírós hang Bukarestben? - tette fel a kérdést Markó. Ez a politika egyetlen nap alatt érvénytelenítheti mindazt, amit a magyarság eddig elért - fűzte hozzá. Fájó, hogy Szász az államfő s zékelyudvarhelyi látogatása, valamint a cotroceni megbeszélés során egyetlen szóval sem említette a magyarság igényeit, az autonómiát. - Mi is sokszor megtettük ezt az utat a székelységből Bukarestig, de sohasem fogyott el útközben a programunk. Nekünk rom án politikus soha nem szabta meg azt, mit olvashatunk fel, hogyan nézzen ki a beszédünk - mondta Markó. Ezzel szemben Szász azt állítja, Markó nem tudhatja, hogy ő miről beszélt az államfővel, akivel több órán át bizalmasan tárgyalt, egyebek közt az auto nómiáról is. Hangsúlyozta: az RMDSZnek észre kellene vennie, hogy nincs egypártrendszer, s más is létezik a politikai porondon. Az erdélyi magyarság a maga autonómiaköveteléseit már 1992ben megfogalmazta. A személyi, kulturális és területi autonómia, m int cél később bekerült az RMDSZ programjába is. Miután 1996ban az RMDSZ kormányra került, az autonómia követelése háttérbe szorult, s annak újbóli napirendre tűzésére 2004ig kellett várni. A jelenlegi kormányprogramba bekerült viszont a romániai nemzeti ségek kulturális autonómiáját is tartalmazó kisebbségi törvény elfogadása. Az RMDSZ ellenzéke 2000 után két autonómiatervezetet dolgozott ki: a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozót a Csapó I. József vezette Székely Nemzeti Tanács tűzte zászlajár a, a háromszintű autonómiát pedig a Tőkés László püspök által irányított Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Azonban egyik erdélyi szervezet sem vizsgálta meg mindmáig, hogy adottake a területi autonómiához szükséges gazdasági alapok. Kolumbán Gábor, a Sapient ia egyetem tanára, aki már évek óta a székely régió fejlesztését, kulturális szempontú meghatározását szorgalmazza, úgy véli, ma már a politikusok által szorgalmazott autonómiaelképzelések egy részét az emberek irreálisnak minősítik. De mivel az autonómia "szent dolog", ami ellen nem illik fellépni, inkább hallgatnak és hagyják, hogy a politikusok végezzék tovább a dolgukat. Markó Béla erről lapunknak kifejtette: a székely régió elég gazdag ahhoz, hogy a ma még hiányzó gazdasági feltételeket a jövőben meg teremtse. Ehhez nagymértékben járulhat hozzá a decentralizációs törvénytervezet elfogadása. Úgy látja, hogy az erdélyi magyarság csakis önálló politizálással érhet el eredményeket. Ellenkező esetben úgy járhat, mint a székelyudvarhelyi elöljáró az anekdotá ban, akitől a bukaresti államfői palotából hazatérvén egy öreg székely megkérdezte: - Polgármester úr, aztán messze vane még az autonómia? A válasz így hangzott: - Igen, most már messze. vissza Mindkét Bush a magyarokkal foglalkozik - Újabb '56os megemlékezésre hívták meg az amerikai elnököt MNO 2006. március 22. Szerző: Kovács Zita A kelet- és középeurópai rendszerváltoztatásokról fog szólni idősebb Bush egy mélyinterjú során, miután elfogadta a Demokratikus Átalakulá s Nemzetközi Intézetének felkérését. Közben a fiatalabbik Busht egy '56os megemlékezésre hívták meg, az elnök nem zárkózott el a részvételtől.
