Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-22
7 ki. Sólyom László a tervek szerint március 2930án tesz látogatást a Magyarországnál majdnem négyszer nagyobb, de alig több mint fele akkora lakosságú EUtag északeurópai államban. A 62 éves finn elnöknő "szokatlanul kiválónak" nevezte a finnmagyar kapcsolatokat, de - mint mondta - a legjobb viszonyt is á polni kell. Megjegyezte, hogy a két ország hasonló nézeteket vall egy sor fontos nemzetközi kérdésben, például az európai alkotmányozási folyamatról, amely nem az ő hibájukból feneklett meg. Megemlítette, hogy finn cégek már 20 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon. Halonen szerint Magyarország számára érdekesek lehetnek Finnországnak a schengeni övezet és az euróövezet tagjaként szerzett tapasztalatai. (Helsinkiben az uniós tagság legnagyobb jótéteményének tartják az euró bevezetését, ami pénzügyi stabilitást, alacsony inflációt és kamatszintet eredményezett.) A szociáldemokrata múltú, de a környezetvédelmet is szívén viselő finn elnöknő üdvözlendőnek tartja Sólyom László kezdeményezését a zöld elnökök hálózatának létrehozására, de várja a konkrétumokat. Hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem ügyében az európ ai országok szorosan egymásra utaltak, egyedül nem oldhatják meg a problémákat. Szerinte a "zöld eszmék" kedvező fogadtatásra találhatnak a legtöbb európai államfőnél. Emlékeztetett arra, hogy Finnország volt az első, ahol a zöldeket bevonták a kormányzásb a. A kisebbségi ügyekről szólva elmondta: azon van, hogy az oroszországi finnugor kisebbségek segítése mentes legyen a politikai felhangoktól. Sajnálatos tartja, hogy egyes, a baltikumi orosz kisebbségek jogaival elégedetlen oroszországi erők "ellensú lyként" próbálják felhasználni a finnugorokat, amikor több jogot követelnek a balti országokban, így például a finnugorokkal rokon Észtországban élő oroszoknak. Halonen szerint "szerencsétlen" ez a helyzet, mert a kisebbségeket nem szabad politikai fegyver ként felhasználni, azok jogait minden körülmények között tiszteletben kell tartani. Szerinte kedvező hatással lehet a finnugor kisebbségek helyzetére az is, ha a független államban élő rokon népek - a finnek, az észtek és a magyarok - jó viszonyt ápoln ak Oroszországgal. Egyebek közt ezért is kísérte nagy figyelemmel Vlagyimir Putyin orosz elnök közelmúltbeli budapesti látogatását. Elmondta: Putyin elnök meghívta Oroszországba, hogy személyesen győződjön meg a finnugor kisebbségek helyzetéről, de ő egyel őre nem találja alkalmasnak a légkört a látogatásra. Szerinte a finnugor kisebbségek nehézségei legalábbis részben arra vezethetők vissza, hogy Oroszországban "a jó kormányzás hagyományai nem nagyon régiek". Az erdélyi magyarok autonómiaigényével kapc solatos kérdésre reagálva a nemzeti kisebbségek tekintetében példás politikát folytató Finnország elnöke hangoztatta: nem az számít, hogy egy ország milyen formában garantálja a kisebbségek jogait - ez az adott állam belügye , de valamilyen módon mindenké pp biztosítani kell az európai kritériumok megfelelő jogokat egész Európában. Finnország autonómiát adott a kizárólag svédajkúak lakta Alandszigeteknek, de Halonen szerint ez nem okvetlenül követendő példa. A finn elnök követendő példaként ajánlotta u gyanakkor a versenyképességi problémákkal küszködő Európának az úgynevezett északi modellt. Rámutatott, hogy eltérő adottságai ellenére mind az öt északeurópai ország (Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia és Izland) évről évre az első tíz helyezett köz ött szerepel a versenyképességi világranglistán, ami a skandináv jóléti modell életrevalóságát bizonyítja a globalizáció körülményei közepette is. vissza Ürül vagy telik a keserű pohár? − Futballedző és hokisztár az előre ho zott szlovák választások kampányában Népszabadság • Szilvássy József • 2006. március 22. Hivatalosan lezárták vasárnap éjfélkor a jelöltlistákat Szlovákiában. Végleges adatok szerint a június 17re előre hozott választások után a százötven fős pozsonyi p arlamentbe huszonegy párt 2353 jelöltje szeretne beülni, köztük 529 hölgy. Kétfajta pártstratégia körvonalazódik a listák alapján. Az elsőt a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) képviseli. Mindkét politikai erő a tapasztalt személyiségeket tartja húzóembereknek, ezért őket tette meg listavezetőknek. A magyar pártban Bugár Béla, Csáky Pál, Bárdos Gyula, Duray Miklós a sorrend, s a többi befutó helyen is eddigi miniszterek és államtitkárok szerepelnek. Ez a döntés tö bb régióban - elsősorban Kassán és Losoncon - jelentős felzúdulást váltott ki. Többen tiltakozásul kiléptek az MKP megyei szervezetéből, mert néhány magyar lakta régióból senki, a gömöri és a bodrogközi térségből pedig egyfajta kozmetikázásként egyegy sze mély került az első húsz közé. Nagy kérdés, hogy a belső villongások menynyiben csökkentik a felvidéki magyarok választókedvét, amely már a tavalyi megyei voksolásokon is riasztóan alacsony volt (mindössze tíz százalékuk járult az urnákhoz).
