Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-21
18 Már az Orbánkormány idején felvetődött a határon túl i magyarok választójogának kérdése. A Fidesz 1998as választási programjának egyik eleme volt a kettős állampolgárság kérdése. 1999 novemberében a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülése után Martonyi János akkori külügyiminiszter arról beszélt, hogy a tan ácskozás legnagyobb vitákat kiváltó kérdéskörei, a státusztörvény, a határon túli magyarok jogállásának, és a külföldön élő magyar állampolgárok választójogának kérdései voltak. A státusztörvény bevezetésének vizsgálatára a szocialista, szabad demokrata el lenzék bólintott, de a választójog kérdésére nem. Martonyi akkor azt mondta, hogy az Orbánkormány a konszenzus érdekében eltekintett attól, hogy a választójog ügyét belevegyék a Máért üléséről kiadott nyilatkozatba. Orbán Viktor nem sokkal később a nyugat i magyarság választójogának kérdéséről a Magyar Rádiónak nyilatkozva azt mondta, ennek szabályozása kétharmados többséget igényel, viszont ehhez nincs meg a parlamenti egység. Akkoriban úgy vélekedett, hogy az esetleges választójog jóval kevesebb embert ér intene, mint amennyit a közvélemény gondol. Elképzelhető, hogy számuk a tízezret sem érné el - tette hozzá Orbán. 2000 februárjában Lányi Zsolt kisgazda képviselő Minden magyarnak választójogot! című felszólalásásra Németh Zsolt akkori külügyi államtitkár úgy reagált, hogy a választások idején külföldön tartózkodóknak és a külföldön élő magyaroknak is meg akarják adni a választójogot. Orbán Viktor 2001. június 7én a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti ebédjén ugyan a külföldiön élő magyarok választójogáról nem beszélt, de befogadásukról igen. Úgy fogalmazott: "hogyha fent akarjuk tartani a gyors gazdasági növekedést Magyarországon, ehhez tízmillió magyar nem elég. A soron következő néhány évben be kell fogadnunk néhány millió embert munkaerőként a szomszédos országokból. Több mint négymillió magyar él a határokon túl, fontos, hogy olyan országot teremtsünk, amely vonzó a régióban. Tehát mi nem 10, hanem 14 milliós munkaerőkapacitással rendelkezünk. S ha ezt megfelelően tudjuk szabál yozni, s képeseknek bizonyulunk a kintiek érdekeit az itthon élő magyarok érdekeivel összhangba hozni, az javára válhat a magyar gazdaságnak." A kisebbségi vezetők azonnal felszólaltak az "Orbánterv" ellen. Markó Béla, az Romániai Magyar Demokrata Szövet ség (RMDSZ) elnöke például kijelentette: az Orbánjelezte folyamat nagyarányú kitelepedéshez vezethet. "Eddig is hangoztattuk és a magyar kormány is jól tudja - mondta Markó , hogy nem a munkaerőt kell Magyarországra exportálni, hanem ellenkezőleg, a munk át, a munkahelyeket kell idehozni.". Orbán Viktor a negatív visszhang miatt többé nem ismételte meg az amerikai nagytőkések előtt tett ígéretét, ugyanakkor nem vonta vissza sem. Felszínre hozott emlékek Mikola szavaival ismét felszínre kerültek a 2004 d ecember 5én, a kettős állampolgárságról (és a kórházprivatizációról) tartott népszavazás emlékei. Kiderült - a kérdésre az összes választópolgár 18,9 százaléka mondott igent - , hogy alig több mint másfél millió ember támogatja a kettős állampolgárságot. A referendum idején nem mondta ki nyíltan egyetlen fideszes politikus sem, hogy milyen kapcsolatot látnak a határon túliak állampolgársága és leendő szavazatai között. A Fideszben azóta többször is változott a népszavazás megítélése. A sort Orbán Viktor n yitotta meg még a referendum éjszakáján, amikor az eredménytelenségről azt mondta: "az igenek győztek, a nemek pedig alulmaradtak". Tavaly nyáron viszont Kövér László egy vajdasági fórumon már "eleve bukásra ítélt és semmilyen hasznot nem hozó kezdeményezé snek" nevezte a népszavazást. A választmányi elnök kijelentette, pártja bele lett kényszerítve az eseményekbe, és úgy kellett nekik a népszavazás, mint púp a hátukra. Kövér szerint december 5e óriási károkat okozott, mert kiábrándította az embereket. A Fi desznek az egyéves évfordulóra kiadott közleménye szerint Gyurcsány Ferenc 2004 decemberében tanúbizonyságát adta annak: érzéketlen a határon túli magyarság sorsa iránt. Maga Orbán az egyéves évfordulón egy perces néma felállásra szólította fel képviselőtársait az Országgyűlésben azért, hogy "tisztelegjenek a határon túli magyarok kitartása és hűsége előtt". Nincs egyszavas válasz A miniszterelnök viszont az évfordulón arról beszélt, hogy hiba volt kiírni a népszavazást, nélküle ma egységesebb lenne a nemzet. A kormányfő felhívta a figyelmet, hogy amit a történelem elrontott, azt csak nagy erőfeszítésekkel lehet helyrehozni, ám a kettős állampolgárságról rendezett referendum inkább az oktalan, megsértett ne mzeti öntudat válasza volt. Gyurcsány Ferenc szerint a nemzeti sorskérdést semmiképpen nem lehet egy mondatos
