Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-20
9 céljából. Hozzátette: töre kedni kell egymás jobb megértésére, megismerésére a határ mindkét oldalán, mivel a meg nem értés az ismeret hiányából fakad. Hangsúlyozta: törekedni kell arra, hogy a kapcsolattartást ne befolyásolja a politika, az anyaország nem marakodó, hanem összefogó magyarokkal szeretne kapcsolatot tartani. Komlós szerint újra kell gondolni a nemzetstratégiát a felgyorsult EUintegráció tükrében, különös tekintettel a jövőben nagyobb figyelmet igénylő vajdasági és kárpátaljai magyarságra. Szükségünk van egymásra: a határontúliaknak az anyaországra, az anyaországnak a kisebbségeire - mondta a HTMH elnöke. A közgyűlésnek a Fidesz és Orbán Viktor üdvözletét tolmácsoló Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke "csodának nevezte, hogy a KMKSZ még egyáltalán létezik", különös tekintettel az elmúlt 34 év megpróbáltatásaira való, amikor a szervezetnek "két pogány: a magyar kormány és az ukrán politika között küzdve kellett éretté válnia." A politikus reményét fejezte ki, hogy 2006 a változás ok éve lesz mind Ukrajnában, mind Magyarországon. Kifejtette: ha a Fidesz kormányra kerül, akkor nem változtat a nemzetpolitikán, mert az kiállta az elmúlt másfél évtized próbáját, de bővíti annak eszköztárát. Nem mondanak le a kettős állampolgárság és az autonómia támogatásáról, mert mindkettő a határon túli magyarok igénye, bővítik a státustörvényt, felújítják a Magyar Állandó Értekezlet működését, nem döntenek a határon túli magyarok nélkül az őket érintő kérdésekben, nem vonnak be a magyarmagyar párbes zédbe olyanokat, akik nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. A közgyűlésén elfogadott zárónyilatkozatában a KMKSZ aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a magyar hatóságok folyamatosan nehezítik a Magyarországra való beutazás feltételeit. A nyilatkoza t szerint a schengeni vasfüggöny leeresztése beláthatatlan következményekkel járna a kárpátaljai magyarokra nézve, s hosszú távon veszélyeztetné az ukrajnai magyar népcsoport megmaradását. Ezért a KMKSZ felhívja az illetékes magyar kormányszervek figyelmét az anyaország alkotmányos kötelezettségeinek betartására a kárpátaljai magyarság vonatkozásában is. A márciusi ukrajnai választások kapcsán a zárónyilatkozat felhívta valamennyi kárpátaljai magyar figyelmét arra: a választásokon való részvétel különös en nagy jelentőséggel bír, mivel több mint fél évszázada először lesz lehetősége a helyi magyarságnak arra, hogy saját pártjára szavazzon. A szervezet reméli, hogy a kárpátaljai magyarság átérzi a rá háruló történelmi felelősséget, s szavazatát az érdekeié rt következetesen kiálló KMKSZre adja. vissza Eltemették szülővárosában Slobodan Milosevicet - ÖSSZEFOGLALÓ Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. március 18., szombat (MTI) - Néhány tucat párttárs a és külföldi elvtársa jelenlétében, a közvetlen családtagok nélkül helyezték szombaton végső nyugalomra szülővárosában, Pozarevácban Slobodan Milosevic volt szerbiai és jugoszláv elnököt, feltételezett háborús bűnöst, országa egykoron teljhatalmú urát, a délszláv háborúk kulcsszereplőjét. A temetés és az azt megelőző gyászszertartások egész napos programmá nyúltak el, külföldi újságírók hada kísérte figyelemmel a rendezvényeket. Slobodan Milosevic földi maradványait a nap folyamán átszállították a rava talának helyt adó belgrádi múzeumból az államközösség parlamentje előtti térre, ahol emelvényre helyezték a szerb zászlóba burkolt koporsót. A gyászszertartáson összegyűlt, közel 80 ezer fős tömeg betöltötte a parlament előtti teret és a parkot, ahol 2000 októberében népfelkelés tört ki, elsöpörve a háborús bűncselekményekkel megvádolt jugoszláv államfő uralmát. A tömeg előtt szocialista és radikális párti politikusok éltették az elhunytat, ismét elhangoztak a milosevici időket idéző szólamok arról, ho gy a Nyugat gyarmati megaláztatásra akarta kényszeríteni Szerbiát, a nemzet legjobbja pedig szembeszállt ezzel, felkelt a "nemzetközi imperializmus góliátjai", az Egyesült Államok és a NATO ellen. A gyér számban megjelent külföldi vendégek között Szer bej Baburin, az orosz Duma alelnöke arról beszélt, hogy Milosevic életét adta Szerbia megújhodásáért, Gennagyij Zjuganov orosz kommunista pártvezér pedig arról szónokolt, hogy "szélnek kell ereszteni" a hágai Nemzetközi Törvényszéket, és ki kell hozni bört önéből a szerb nép "dicső fiait". Az egyetlen prominens nyugati vendég, Ramsey Clark volt amerikai igazságügyi miniszter, a Milosevic oltalmára alakult nemzetközi bizottság társelnöke arról beszélt, hogy a Nyugat el akarta szigetelni és szétforgácsolni Jug oszláviát, Milosevic pedig szembeszegült, és minden energiáját abba fektette, hogy megőrizze a déli szlávok közös államát. A szónoklatokat skandálások szakították meg, a gyászolók Milosevicet éltették. A gyászrendezvényen rendbontás nem volt, a rendet a belügyminisztérium különlegesen kiképezett alakulata, a csendőrség és a rohamrendőrség szavatolta: szükség volt rá, mivel közvetlenül a gyászgyűlés után a szomszédos belgrádi belvárosi téren egykétezer ember "ellentüntetést" tartott.
