Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-18
12 1171104120864989 – Egyesült Magyar Ifjúság. A szervezet honlapján: http://www.emi.hu folyamatosan figyelemmel kísérhető a támogatások felhasználása. vissza Orosz rulett - Szigorodnak az európai bevándorlási törvények Magyar Nemzet 2006. március 18. Szerző: Pósa Tibor Miközben Európában szükség lenne a munkáskézre, szigorítják a bevándorlási szabályokat. Ausztrália, Kanada és ÚjZéland mintájára több európai ország is maga akarja kiválasztani azokat, akiknek kaput nyit. Van, ahol a parlament elé terjesztették a megszűrő intézkedések tervezetét, máshol már be is veze tték. Arra nincs válasz, hogy ki dolgozik itt harminc év múlva. Az engedélyezett bevándorlás mellett létezik a törvénytelen, amely ellen már korábban ádáz harcot hirdettek az európai államok, de hiába, naponta újabb útvonalakon újabb tízezrek próbálnak a bástyán belülre jutni, ahol az ígéret földjét sejtik. Ezért csak az utóbbi négy hónapban 1300 afrikai illegális bevándorló fulladt vízbe a mauritániai partoknál, mert a Kanáriszigetekre tartva hajókatasztrófát szenvedtek. A Kanáriszigetek, az Atlantióc eánban fekvő hét nagyobb lakott, csodás sziget Spanyolország része. Egyesek hajlandók az életüket kockáztatni, hogy odaérjenek. A kivénhedt hajókon az embercsempészek most már nem a legrövidebb úton – Marokkótól 150 kilométerre vannak a szigetek – , hanem d éli kerülővel, vagy 1000 kilométert hajózva viszik az afrikaiak százait a Kanáriszigetek felé. Marokkó partjainál ugyanis annyira megerősítették az őrséget, hogy gyakorlatilag nincs értelme ott próbálkozni. Így hát mauritániai kikötőkből indulnak a lélekv esztők. „Aki egy ilyen hajóra felszáll, az tudja, hogy orosz rulettet játszik – mondta el a mauritániai Vörös Félhold egyik embere. – Mégis naponta százak vállalkoznak a rendkívül kockázatos útra. A hajókatasztrófák aránya döbbenetesen nagy, jó, ha öt hajó ból három eljut a Kanáriszigetekre.” A legutóbb szerencsétlenül járt hajókon elpusztultak származási országát tekintve viszonylag kevés a mauritániai: főleg gambiaiak, maliak, bissauguineaiak vesztek oda. Intézményesített agyelszívás – állítják sokan a z Európai Unió nyugati felén most formálódó bevándorlási törvényekről. NagyBritannia, Franciaország, Hollandia, Belgium, Németország, Dánia, Ausztria azon dolgozik, hogy különböző szempontok alapján kiválaszthassa azokat, akik az unión kívülről majd hozzá érkeznek dolgozni, esetleg tartósan ott akarnak élni, netán családot alapítani és állampolgárságot kérni. Miért merült fel most ilyen súllyal ez a probléma? A demográfiai előrejelzések minden politikai vezető számára egyértelművé tették, hogy néhány évtiz ed múlva nem lesz, aki a jelenlegi szinten eltartsa az öregedő földrészt, vagyis veszélybe kerül a megszokott életszínvonal. Ehhez járul még a terrorizmus, amely mindegyik nyugati államban valós veszély, ezért is próbálják meg jobban ellenőrizni azokat, ak iket beengednek az országba. A tavaly őszi franciaországi zavargások arra is figyelmeztetik a politikai vezetőket, hogy a régebben náluk élő bevándorlóknak és gyermekeiknek is integrálódniuk kellene abba a társadalomba, amelyben élnek. Mindez kétségtelenül gyorsabb döntéshozásra ösztökélte az Európai Unió tagállamait, amelyeknek ki kellene dolgozniuk azokat a bevándorlási elveket, amelyekben mindannyian egyetértenek. Egyfajta rendszer már működik Ausztráliában, ÚjZélandon, Kanadában, azt azonban Európában sokan végtelenül önzőnek tartják. („Majd mi kiválasztjuk közületek a legjobbakat, a számunkra nem annyira értékesek maradnak nektek, majd meglesztek valahogy!”) A kevésbé fejlett országok továbbra is ácsingózhatnak a segélyekre, hiszen ha történne is valam ilyen beruházás náluk, csak betanított munkásra lesz szükség, hiszen az „agy” a globalizált világcégtől érkezik. A Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter által jó egy hónapja a párizsi nemzetgyűlésnek beterjesztett törvénytervezetre megszólalásig hasonló elképzelésekkel állt elő a múlt héten Charles Clarke brit belügyminiszter. NagyBritanniában a jövő nyáron lépne életbe az új bevándorlási törvény. Egy felállítandó pontrendszer alapján szeretnék megfiatalítani és magasan iskolázottá tenni a bevándorlási e ngedélyért folyamadók hadát. A brit hatóságok öt kategóriába sorolnák a bevándorlókat. Elsőként a magasan képzett és megfelelő gyakorlattal rendelkező orvosokra, mérnökökre, informatikusokra és pénzügyi szakemberekre várnak. Nekik szabad az út NagyBritann iába, őket még úgy is szívesen látják, hogy nincs előre elrendezett munkahelyük. Aztán következnek a hiányszakmával rendelkezők – tanárok, ápolónők, könyvelők – , nekik már nem árt állásajánlatot csatolniuk a kérelmükhöz. Külön kategóriába sorolták a szakmu nkásokat, akik számára követelmény, hogy a szerződésük lejárta után visszatérjenek szülőhazájukba. Az egyetemisták is külön kasztba tartoznak, végül is az a legjobb, ha egy nemzet a maga számára képezi ki a tehetséges fiatalokat, akik tanulmányaik idején e lsajátítják a nyelvet,
