Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-17
28 Interjú Bojan Kosztressel, a Vajdasági Képvisel ő ház elnökével CENA Hírügynökség, 2006. 03. 16, Csütörtök Bojan Kosztres, a Vajdasági Képvisel ő ház elnöke a CENA Hírügynökségnek nyilatkozott a vajdasági etnikai indíttatású incidensekr ő l, az eurorégiók visz onylagos ismeretlenségér ő l, illetve arról, hogy miért nem engedte meg a parlamentben a néma f ő hajtást Szlobodan Milosevics halálakor. CENA: Amikor fogadta Önt Szili Katalin, a Magyar országgy ű lés elnöke, a találkozó alkalmával szó esett arról is, hogy csö kkent a Vajdaságban az etnikai indíttatású incidensek száma. Ön minek tulajdonítja ezt a tendenciát? Bojan Kosztres: Els ő sorban szeretném leszögezni: a mi célunk az, hogy Vajdaságban egyáltalán ne legyenek interetnikai incidensek. Célunk a többnemzetiség ű , többvallású és többnyelv ű tartomány meg ő rzése és fejlesztése. Vajdaság most is a békés együttélés egyik modellje és ennek a jöv ő ben is így kell maradni. Függetlenül attól, hogy az intolerancia milyen mértékben van jelen, függetlenül attól, hogy vannake etnikai alapú incidensek vagy nincsenek, célunk a békés együttélés megvalósítása. Ha elemezzük, hogy mikor kezd ő dtek meg a nemzeti indíttatású incidensek, észre kell vennünk, hogy azok kezdete egybeesett a szerbiai parlamenti választások id ő pontjával (2003 decemberében) és az önkormányzati választások után (2004 ő szén) gyakoriságuk fokozatosan csökkent. Ez arra utal, hogy bizonyos, széls ő séges politikai tömörülések – mint amilyen például a Szerb Radikális Párt – azon voltak, hogy a feszültségkeltéssel növel jék saját népszer ű ségüket. Ezek a csoportok saját potenciális szavazótáboruk ijesztgetésével próbálták meg választási részvételre bírni szavazóikat. Másfel ő l nagyjából erre az id ő szakra esik a magyarországi, a kett ő s állampolgárságra vonatkozó népszavazási kampány is, amelynek során bizonyos magyarországi politikai köröknek is érdekében állt, hogy egy kicsit nagyobb figyelmet vívjanak ki a maguk számára azoknak az eseteknek a hangsúlyozásával, amelyek Vajdaságban történtek. Mi úgy hisszük, hogy ezeknek a fe szültségeknek a csökkentéséhez hozzájárul majd, ha a tartomány végre visszakapja azokat az eszközöket, amelyeket felhasználhat az incidensek kiváltóival szemben. A végrehajtói és törvénykezési jogok gyakorlására gondolok, és arra, hogy létre kell hozni a v ajdasági rend ő rséget annak érdekében, hogy Vajdaság megvédhesse a rendet, a nyugalmat, a toleranciát. Ezek az eszközök lehet ő vé tennék, hogy Vajdaság önmagát fejlessze. Mi, vajdaságiak tudjuk a legjobban, hogyan kell a tartománynak kinézni, hogyan kell a t artományt igazgatni. Ezért szorgalmazzuk a vajdasági hatáskörök visszaállítását, amit az új szerbiai alkotmány szavatolhatna. - Magyarország EPképvisel ő i, Magyarország uniós tisztségvisel ő i sokat tettek annak érdekében, hogy a vajdasági incidensekr ő l az eurointegrációs folyamatokban is sok szó essék. Raszim Ljajics, Szerbia és Montenegró államszövetségének kisebbségvédelmi minisztere több ízben szóvá is tette, hogy Magyarországnak nem kellene ilyen módon „hozzájárulnia” ahhoz, hogy Vajdaság napirenden leg yen… - Személyes véleményem az, hogy senkinek sem kellene megengednünk, hogy a Vajdaság kérdésével mint a negatív példa megtestesülésével foglalkozzék. Tetteinkkel kell elérnünk, hogy ne rossz fényben t ű njünk fel mások el ő tt. Ljajics miniszter úr nyilatkozataihoz nem f ű znék kommentárt; ő maga többékevésbé jól végzi munkáját, de környezete (a szerbiai kormány tagjai és munkatársai) meglehet ő sen autista magatartást tanúsítanak, ami néha a miniszter úrra i s átragad. Engem kevésbé érdekel, hogy Vajdaság határain kívül ki mit mond a tartományról. Az érdekel, hogy Vajdaság polgárai jól éljenek. Erre kell koncentrálnia Ljajics úrnak is, a szerbiai és a vajdasági adminisztrációnak is. Ugyanakkor azzal is tisztáb an vagyunk, hogy Szerbia soha nem lesz az Európai Unió tagja, ha nem teljesíti az európai normákat. Márpedig az egyik alapvet ő európai norma éppen a béke és stabilitás, minden egyes polgár emberi, polgári és nemzeti jogainak tiszteletben tartása. Európa nem fog megváltozni Szerbia miatt, így hát Szerbiának kell alkalmazkodnia Európához ebben a tekintetben is. - Ha európai integ rációs folyamatokról van szó, egy olyan kifejezésbe ütközünk, amelynek Vajdaság számára az idei évben különösen kedves csengése van. Az eurorégiókra gondolok. Vajdaság egyfel ő l tagja a meglehet ő sen passzív magatartást tanúsító DunaTiszaKörösMaros euroré giónak, másfel ő l viszont Vajdaságot nevezték meg az idei év eurorégiójának…
