Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-17
22 - Nekem személyes meggyőződésem az, hogy 2006ban kimaradni a kormányból Szlovákiában nagyobb veszteséget jelent a felvidéki magyarságnak, mintsem 1998ban kimaradni a kormányból. De 98ban bekerültünk a kormányba, sok megalkuvás közepette, 2002ben folytattuk a hagyományokat anélkül, hogy mondjuk nagyobb magalkuvásr a kényszerítettek volna, és 2006ban meggyőződésem, hogy újra fel fognak bennünket kérni egy kormányzati részvételre, és mi ezt el fogjuk fogadni. Számomra inkább a meglepetés az lenne, hogy ha nem kérnének fel. Ez azt jelenti, hogy mindegy, ki nyeri meg Szlovákiában a választásokat, az MKP mindenképpen fog egy ilyen felkérést kapni. - Valószínűleg nem mindegy, mert ha történetesen a Szlovák Nemzeti Párt lenne a győztes párt Szlovákiában, akkor ilyen felkérést nem kapnánk. Megítélésem szerint olyan szem pontból mindegy, hogy egy magát mondjuk keresztény jobboldali pártnak, vagy centrumtól kicsit balra eső pártnak, vagy néppártnak fogalmazza meg magát, mind a három esetben a felkérést szerintem megkapjuk, vagy megkaphatjuk. Mivel fogják megszólítani a vál asztókat, azt vajon tudjáke? Ez szól önnek is, mert a negyedik helyen szerepel az MKP listáján... - Nekem megvan már a saját jelmondatom, amit megfogalmaztam magamnak, amit akkor is szeretnék betartani, ha netán esetleg a párt úgy gondolja, hogy mást kel lene elfogadni. Én két dologból szeretnék kiindulni: merjük szembe nézni a közelmúlttal és tudjunk önkritikusak is lenni, tehát valljuk be azt, hogy ha valamit rosszul csináltunk, de elsősorban azért, hogy legalább néhány dolgot jobban tudjunk csinálni. vissza Băsescu a közigazgatási decentralizációban látja az autonómiát Transindex.ro 17:56; 16.3.2006 „A polgármester úr betartotta szavát, így én is tartottam magam adott szavamhoz” – jelentette ki Traian Băsescu államfő ma Székelyudvarhelyen, miután tárgyalt Szász Jenő polgármesterrel. Az államfő kijelentésével arra a „megállapodásra” utalt, amelyet pénteken „kötöttek meg” a Cotroceni palotában, amikor is Băsescu barátságáról biztosította az udvarhelyi polgármestert, Szász pedig a nagygyűlés incidensmentességét ígérte meg az államfőnek. Traian Băsescu 14.30 órakor érkezett meg Székelyudvarhelyre, ahol a polgármesteri hivatalban pálinkával és kürtös kaláccsal fogadták. Szász Jenőn kívül tárgyalt még néhány helyi tanácsossal , Mircea Duşa szociáldemokrata, valamint Antal István RMDSZes képviselővel, illetve Constantin Strujannal, Hargita megye prefektusával. A találkozó után rögtönzött sajtótájékoztatóra összesereglett újságírók emlékeztették az államfőt a koszovói kérdésse l kapcsolatos állásfoglalására, amelyet egyébként a tegnapi nagygyűlésen is emlegettek a felszólalók. Băsescu azonban csupán annyit mondott: „megismétlem önöknek a román állam meghatározását”. A tegnap felolvasott kiáltvány kapcsán pedig megjegyezte. „Cs ak nem gondolják, hogy Románia elnöke egyetért kiáltványokkal! Értékelem viszont a szólásszabadságot”. Viszont rögtön hozzátette: a szólásszabadságtól az autonómiáig hosszú út vezet. Mint mondta, fel kell gyorsítani a decentralizációt, és növelni kell a helyi közigazgatások autonómiáját. „Fokozottabb önrendelkezés lehet Craiován, Székelyudvarhelyen, ahol csak önök akarják” – fűzte hozzá Băsescu. Azonban arra is emlékeztette az egybegyűlteket, hogy a román alkotmányban van egy szó, az „egység”, amely a r omán államot határozza meg. Így, magyarázta, decentralizált, ám egységes közigazgatásról lehet beszélni. Az államfő elismeréssel nyugtázta, hogy az ottani magyar közösség illendő módon ünnepelte meg március 15ét. Az elnök nyilatkozatában elmondta: azért nem élt a meghívással szerdán, mert látogatása az államfőnek járó protokollszabályokat követelte volna meg (katonai tiszteletadás, a román himnusz elhangzása), ami – mint fogalmazott – csak zavart okozott volna a nemzeti ünnepükre emlékező helyi magyar l akosság körében.